Öt éve a magyar állam egy Magyarországon sem korábban, sem azóta nem alkalmazott tőkepiaci tranzakció keretében értékesítette a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Richter Gedeon Nyrt.-ben lévő részesedését. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jogelődje – a gyógyszergyártó 25 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő részvényeire öt év elteltével átcserélhető kötvényeket bocsátott ki. Az volt az elképzelés, hogy bár a kötvények kibocsátásakor az állam megkapja a vevőktől a papírok ellenértékét, az átváltás időpontjáig – vagyis a kibocsátást követően öt évig – tulajdonosa marad a Richternek, s élhet az ehhez tartozó összes jogosítvánnyal.

A 2004 szeptemberében lezárult tranzakció rendkívül jól sikerült – részben a viszonylag kedvező tőkepiaci és makrogazdasági feltételeknek köszönhetően. A kibocsátás során – amelyen az ÁPV tájékoztatása szerint több mint kétszeres túljegyzés volt – olyan, egyenként 100 ezer euró (akkori árfolyamon mintegy 24,8 millió forint) névértékű kötvényeket értékesítettek intézményi befektetőknek, amelyek mögött fedezetként 4,66 millió (kötvényenként 729,17) darab, ezer forint névértékű Richter-törzsrészvény állt. A kötvényeket az akkori részvényárfolyamhoz képest 54 százalékos átváltási felárral, illetve 1 százalékos éves hozammal bocsátották ki. Mivel azonban az állam vállalta, hogy amennyiben a kötvényeket visszavásárolja, azt a névérték 110,62 százalékán teszi meg, az ígért éves hozam összességében 3 százalékosra hízott.

HVG

A tranzakció akkor rendkívül jó üzletnek tűnt, hiszen a káposzta is megmaradt, és a kecske is jóllakott, azaz az állam úgy kapta meg a pakettért járó 639 millió eurós összeget, hogy 5 évig biztosította a stratégiai fontosságúnak nyilvánított vállalat függetlenségét és zavartalan működését. Idén szeptember 28-án azonban letelik az öt év, de az államnak – amely e döntés jogát is megtartotta magának – már korábban határoznia kellett: visszavásárolja-e az összes kötvényt, vagy pedig kiengedi a kezéből a tulajdonhányad egy részét, esetleg az egészét. A Richter árfolyama – akkori szakértői vélemények szerint – már 2008 végén s az idei év elején is részben azért zuhant jóval kisebbet a piaci átlagnál, mert a befektetők arra számítottak, hogy ha az állam megszabadul a 25 százalékos pakettől, arra egy szakmai befektető, azaz valamelyik nagyobb nyugati konkurens csaphat le. Amely azt követően minden bizonnyal a Richter maradék 75 százalékának megszerzésére is kísérletet tesz, a siker érdekében a piacinál magasabb árfolyamot ajánlva – kombináltak a befektetők.

A Bajnai-kormány már idén június elején, tehát bő három hónappal a kötvények lejárata előtt közölte, visszavásárolja az öt éve kibocsátott papírokat, mert így szeretné biztosítani a Richter stratégiájának folytatódását. Márpedig ehhez elengedhetetlen, hogy a gyógyszergyártó függetlensége továbbra is fennmaradjon. Többek között annak érdekében, hogy ne legyen kiszolgáltatva egy esetleges ellenséges felvásárlásnak, a Richter menedzsmentje számára is az lenne a legkedvezőbb, ha az állam tulajdonos maradna a cégben. Ezért a Richter vezérigazgatója, Bogsch Erik – mint akkor mondta – örül a kötvények visszavásárlásáról szóló kormánydöntésnek.

Csakhogy az államnak a kötvények visszavásárlásához 707 millió euró pluszforrásra van szüksége, ami már az állami költségvetés méretéhez viszonyítva is jelentős összeg. Ha nem sikerül a refinanszírozás, az akár további 0,7 százalékponttal is megdobhatná a büdzsé idei, a hazai össztermék (GDP) 3,9 százalékára belőtt hiányát. Ezért a kabinet úgy döntött, a lejárt kötvények helyett újabbakat bocsát ki, méghozzá lehetőleg a visszavásárlás előtt. A jelenlegi kötvénytulajdonosoknak szeptember 17-éig kell nyilatkozniuk, hogy a papíronként 110,6 eurót kérik vagy egy újabb ötéves kötvényt. Ennél több konkrétum azonban június óta nem látott napvilágot, s az érintettek is hallgatnak az ügyről. Szerdáig mindössze annyit lehetett sejteni: nem kizárt, hogy amennyiben nem zárul le szeptember vége előtt a kibocsátás, a kormány áthidaló hitelből finanszírozza a visszavásárlást.

Végül aztán szeptember 9-én a Richter és az MNV is tájékoztatta az érintetteket először csak a várható hozamokról és bevételről, majd a majd a végleges árazásról is. A vagyonkezelő közleménye szerint 833,3 millió euró értékben bocsátanak ki 2014-ben lejáró, hozzávetőlegesen 4,68 millió darab törzsrészvényére átcserélhető kötvényt. A kötvényeket 4,40 százalékos éves kamattal és 32 százalékos kezdeti átváltási prémiummal bocsátották ki. Az átváltási prémium alapjául szolgáló referencia árfolyam 36 559,86 forint, ennek valamint a 271,08 euró árfolyamnak megfelelően, a kezdeti számított Richter Gedeon törzsrészvényenkénti átváltási ár 178,03 euró lett.

A kamat emelkedése nem okozott komoly meglepetést a piaci szereplőknek. „Minden bizonnyal magasabb hozamokat kell kínálnia majd az államnak, mint öt évvel ezelőtt, ha értékesíteni akarja a kötvényeket” – mondta korábban a HVG-nek Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője, hozzátéve, hogy irányadónak tekinthető, hogy az Államadósság-kezelő Központ Zrt. július közepi 1 milliárd eurós összértékű államkötvényei 6,75 százalékos hozammal keltek el, s jelenleg 5,6 százalékos hozamon forognak a piacon.

Az átcserélhető kötvények ugyanakkor tartalmaznak egy opciót is, aminek ára tovább emelheti a kötvények értékét. A kötvények elvben részvényre cserélhetőek, a befektetők azonban tisztában vannak vele, hogy az állam valószínűleg öt év múlva sem fog lemondani Richter-részesedéséről. Ez azonban Vágó szerint nem jelenti azt, hogy az árazásnál ne kelljen figyelembe venni a belefoglalt opció értékét.

Némileg tartottak ugyanakkor az elemzők a piaci hangulat változásában rejlő kockázatoktól. Dobár Péter, a CIB Bank elemzője néhány napja jelezte: bár most a hangulat még kedvez a tranzakciónak, a következő hetekben ez akár meg is változhat, ami – ha nem is hiúsítja meg a kibocsátást, de – ronthat annak feltételein.

JANDÓ ZOLTÁN