Rapid rohammal zajlott le a múlt héten a magyar eurókötvények forgalomba hozatala. Alighogy Oszkó Péter befejezte amszterdami, frankfurti és londoni roadshow-ját, amelyen a magyar válságkezelés mikéntjét, ezen belül a legutóbb elfogadott stabilizációs törvényeket ismertette a potenciális befektetők előtt, az Államadósság-kezelő Központ megbízta a Citigroupot és az ING Bankot egy ötéves lejáratú, legalább 500 millió euróra kalibrált eurókötvény-kibocsátás megszervezésével. A pénzügyminiszter néhány hete még csupán egy szeptember végéig esedékes akció lehetőségét pendítette meg. Mivel azonban a nemzetközi befektetői klíma kedvezőnek mutatkozott, a pénzügyi vezetés az azonnali cselekvésre voksolt. Az eredmény imponáló: a jegyzésre 2,9 milliárd euró vételi ajánlat futott be, a kötvény iránt a kibocsátó ING igazgatója, Patrick Wuytens szerint több mint százhetven pénzintézet érdeklődött, így múlt pénteken végül 1 milliárd euró értékű ajánlatot fogadtak el. A vásárlók háromnegyede külföldi alapkezelő, többségük brit, amerikai és német intézményi befektető.

HVG

Nem is fukarkodtak a dicséretekkel a nemzetközi elemzők. A Bloomberg azt emelte ki, hogy a válság kirobbanása óta az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsöneivel megtámogatott államok közül Magyarország tért vissza elsőként a nemzetközi pénzpiacra, amely honorálta a Bajnai-kormánynak az idei és a következő évre vonatkozó, összességében 1300 milliárd forintra rúgó egyensúlyjavító döntéseit. Ez abban is megmutatkozik – idézi fel a hírügynökség –, hogy a fejlődő országok állampapírjai közül a forintban jegyzett kötvények árfolyama erősödött a legjobban, és 26 ország devizája között abban a tekintetben is a forint vitte a prímet, hogy három hónap alatt 8 százalékkal értékelődött fel az euróval és 16 százalékkal a dollárral szemben. A hitelminősítő Fitch a kötvénynek a befektetésre ajánlott kategória alsó sávjába tartozó BBB értékelést adta, és azt hangsúlyozta, a kibocsátással Magyarország fontos lépést tett afelé, hogy kiutat találjon a nemzetközi szervezetek támogatásából. Azt is méltányolta a Fitch, hogy az októbertől áprilisig tartó kényszerszünet óta a forintban jegyzett állampapírokból is egyre többet vesz fel a piac.

Az IMF tavaszi tanácskozásán a szervezet európai igazgatója, Marek Belka a HVG-nek nyilatkozva még csupán azt üdvözölte, hogy Magyarország a tavaly októberben kirobbant válság óta végre ismét képes középlejáratú forintkötvényeket kibocsátani (HVG, 2009. május 2.). Azóta a hozamok is folyamatosan csökkennek, az ötéves futamidejűeké például a március végi, 13 százalékos csúcsról a múlt héten már 9 százalék alá került, vagyis a magyar állam egyre könnyebben és olcsóbban jut új kölcsönökhöz. Ebből a külföldi és a honi szakértők többsége arra következtet, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa is rászánja magát a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat csökkentésére – akár már következő, július 27-ei ülésén, és akár 0,5 százalékpontos vágást is elképzelhetőnek tartva.

Bármennyire biztató a magyar állampapírpiac normalizálódása, bármekkora sikert hozott is az eurókötvény-kibocsátás, annak értéke relatív: a nemzetközi piacon Magyarországnál jóval stabilabbnak tekintett Csehország és Szlovákia sokkal előnyösebb feltételekkel bocsátott ki eurókötvényt az elmúlt hónapokban (lásd táblázatunkat). A kockázatot kifejező felár az irányadó hozamszint felett az euróövezet tagjaként a piacon megjelenő Szlovákia eurókötvényei esetében 170 bázispont (1,7 százalékpont) volt, és ettől Csehország is alig marad el, 190 bázispontos felárral. A magyar kötvény felára 395 bázispont, vagyis a befektetők lényegesen nagyobb rizikót látnak benne. Az egy évvel ezelőtt kibocsátott 10 éves magyar államkötvény hozamfelára és kamatozása is lényegesen alacsonyabb volt, mint a mostanié, sőt azt a másodpiacon a múlt héten még kisebb felárral jegyezték, mint az újat.

A válság közepette azonban még a Magyarországnál jobb adósok sem reménykedhetnek a korábbihoz hasonló kiváló feltételekben. Az euró helyett a dollárpiacra fokuszáló, a Fitchnél A– besorolású (vagyis Magyarországnál számottevően jobban álló) Lengyelország például július 7-én az amerikai piacon 2 milliárd dollár kölcsönt vett fel, amelynek hozama 2,9 százalékponttal nagyobb, mint az Egyesült Államok hasonló futamidejű kötvényéé. Ez pedig annyit tesz – állapítja meg a Bloomberg –, hogy a legutóbbi, négy évvel ezelőtti kibocsátás óta a lengyel hozamfelár az ötszörösére nőtt. Lengyelországot az IMF is jobbnak ítéli, mint Magyarországot: nem a negyedévenkénti felülvizsgálatot igénylő készenléti hitelt kap tőle, hanem a válság idején bevezetett úgynevezett rugalmas – szabadon felhasználható – hitelkeretből hívhat le pénzt szükség esetén, növekvő államadóssága finanszírozására.

Más összevetésben a kockázatosabb magyar eurókötvénybe fektetők 432,5 bázisponttal nagyobb hozammal kárpótolják magukat, mint ha (azonos futamidőre) a legmegbízhatóbb német államkötvényt vásárolták volna meg. Igaz, akad olyan uniós tagország, amely Magyarországnál drágábban jutott eurókölcsönhöz: a június közepén kibocsátott litván eurókötvény – amelyet a Fitch szintén BBB kockázatúnak ítélt – éves hozama meghaladta a 9 százalékot, szemben a múlt pénteken forgalomba került magyar eurókötvény kibocsátáskori 6,79 százalékos, illetve a másodpiacon lapzártánkig kialakult 6,5 százalékos hozamával (a kibocsátáskori árfolyam – 99,835 százalék – alacsony forgalom mellett felfelé mozdult, átlépve a 100 százalékot).

„A kibocsátás és a túljegyzés azt mutatja, hogy a költségvetés és a bankrendszer stabilizálására irányuló gazdaságpolitikát kedvezően fogadja a piac. A beruházók bizalmának megnyeréséhez azonban arra is szükség van, hogy az államadósság mielőbb csökkenő pályára kerüljön, és fontos észben tartani, hogy az eurókötvény drága, többe kerül, mint a nemzetközi szervezetek kölcsöne” – summázta véleményét a HVG-nek Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviselője. Kifejezetten drágállja, és ezért súlyos hibának tartja a kibocsátást az MTI-nek adott nyilatkozatában Varga Mihály egykori pénzügyminiszter, Fidesz-alelnök. „Eddig azt mondták, az IMF-hitel azért jó, mert olcsóbb, mint a piaci, most meg azt, hogy bár drágább a piaci hitel, mégis az a kedvezőbb” – ironizált. Tény, hogy az eddig igénybe vett IMF-kölcsönök kamatterhe 3,2 százalék, de a Valutaalapnak a hitelnyújtással épp az az egyik célja, hogy a tőle segítséget kérő országokat visszavezesse a nemzetközi pénz- és tőkepiacra.

Logikai buktatók a Fidesz-vezetők vélekedésében is akadnak. Tavaly még azt hangsúlyozták Orbán Viktor pártelnökkel az élen, hogy súlyos hiba volt az IMF-hez fordulni, mert az Európai Unióval együtt nyújtott, összességében 20 milliárd eurós hitelt még az unokáink is törleszteni fogják. Elutasították a kölcsön feltételeit is. Később némiképp megenyhültek az IMF-fel szemben, és néhány hete Varga maga is utalt rá, hogy kormányra kerülésük esetén esetleg a Valutaalaphoz fordulnak. Most viszont kormányzati körökben vélik úgy, jövőre talán nem is lesz szükség az IMF-hitel meghosszabbítására, feltéve, hogy a magyar állam adósságait a pénzpiacról is finanszírozni lehet. Mivel pedig a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje óta a magyar bankok – amelyek mögött nem áll erős külföldi tulajdonos – sem jutottak friss tőkéhez a nemzetközi pénzpiacon, a magyar eurókötvény számukra is utat törhet.

FARKAS ZOLTÁN