A nyugdíjtörvényekben 2008-tól lesz néhány előnyös változás is. Ilyen például az özvegyi nyugdíj feléledési szabályának módosítása. Erre az Alkotmánybíróság kötelezte június eleji határozatában az Országgyűlést. "Jobb későn, mint soha" alapon, ugyanis a testület az 1993. március 1-jétől hatályos szigorítások egy részét találta az alaptörvénnyel ellentétesnek. Ezt korrigálja majd a parlament azzal, hogy az 1993 márciusa előtt megözvegyülteknél házastársuk halálát követően a másoknál érvényes 10 évvel szemben 15 év lesz a feléledési szabály. Azaz akkor lesznek jogosultak állandó özvegyi nyugdíjra, ha például a házastárs halálától számított 15 éven belül betöltik (betöltötték) a nyugdíjkorhatárt. Miután a nyugdíjfolyósítók nem rendelkeznek az érintettek adatairól, mindenkinek magának kell kérelmeznie ellátását. Kedvező az is, hogy a jelenleg hatályos szabályokkal szemben 2009-től mégsem szűnne meg a résznyugdíj, illetve a nyugdíjminimum. Az előbbi azoknak fontos, akik 15-nél több, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, a módosítás ugyanis továbbra is lehetővé tenné számukra az ellátást. A nyugdíjminimum megtartása pedig azok számára előnyös, akiknek szolgálati ideje ugyan eléri a teljes összegű nyugdíjhoz előírt 20 évet, járadékuk azonban korábbi alacsony keresetük miatt elmaradna a nyugdíjminimumtól.

Visszalépne a kormány attól a jelenleg hatályos szabálytól is, mely szerint a férfiak közül az 1950-1953-ban születettek a mostani (és a 2013-tól ismét alkalmazandó) 60. helyett már 59. évük betöltését követően mehetnének előrehozott öregségi nyugdíjba. Ettől is, de attól még inkább kibuktak a szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt pénteki ülésén, hogy 2009-től büntetőpontokat kapnának azok, akik előrehozott nyugdíjazásukat kérik. E szerint ugyanis akár 13,2 százalékkal is csökkenthető lenne az ellátás összege, holott akadnak olyanok is, akik nem saját elhatározásukból, hanem elbocsátásuk vagy egészségi állapotuk miatt mennek korábban nyugdíjba.