Csak a politikai akarat hiányzik hozzá, hogy a robogókra is kötelező legyen a rendszám - jelentette ki a HVG-nek Győző Gábor, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének elnöke. Az 50 köbcentiméteresnél kisebb motorral felszerelt, óránként maximum 45 kilométeres sebességű, legfeljebb 150 kilogrammos, újonnan legkevesebb 170-180 ezer forintba kerülő robogókra ugyanis - a közúti közlekedésről szóló törvény szerint - nem kell rendszámot kérni. Emiatt esetükben azok a származási, műszaki, környezetvédelmi hatósági ellenőrzések sem kötelezőek, amelyeken a nagy motoroknak vagy az autóknak a forgalomba helyezésük előtt kötelezően át kell esniük. Regisztrációs adót viszont a legkisebb motorokra is kellene fizetni: ennek összege 80 köbcentiig 20 ezer forint. A robogótulajdonosok azonban nem fizetnek adót, minek is, hiszen a járművüket nem helyezik hivatalosan forgalomba.

Ezt a helyzetet használják ki azok is, akik erősebb motort hajtanak, pedig 80 és 125 köbcenti között már 95 ezer forint a regisztrációs adó. Körülbelül 200 köbcentiméterig ugyanis a milliós értékű robogók külseje hasonló lehet a kicsikéhez - magyarázta Lakatos Gábor, a Piaggio, Vespa és Gilera motorokat importáló Moto Italia Kft. résztulajdonos ügyvezetője. A számlán fel kell ugyan tüntetni, hogy az importőr milyen típusú motort adott el, s azt is, ha azon még nincs rendszám, de hiába. A vevő ugyanis fiktív adásvételi szerződéssel "továbbadja" a járművet, s ebben az iratban már csak 50 köbcentit tüntetnek fel. Természetesen senki sem fizet regisztrációs adót, és rendszámot sem kérnek a motorra, amivel további 30-40 ezer forintot spórolnak meg. A csalás csak akkor lepleződik le, ha a motorost olyan rendőr állítja meg, aki ért a robogókhoz. Egy általános közúti ellenőrzés során viszont csak a kötelező biztosítást és az adásvételi szerződést szokták megnézni.

A csalás kivédhető lenne, ha az importőrök nem adhatnának el rendszám nélküli, forgalomba nem állított motorokat. A legjobb megoldás azonban az lenne, ha a törvény egységesen, valamennyi robogóra kötelezővé tenné a forgalomba helyezési procedúrát. Becslések szerint az 50 köbcentiméteresnél kisebb, körülbelül 10-15 ezer darab, és az annak látszó, nagyjából 800-1000 darab nagyobb motor regisztrációs adójából és forgalomba helyezési díjából milliárdos bevételre tehetne szert az állam, és a forgalom biztonsága is növekedne. Ha például baleset történik, és a robogós meglép, rendszám híján sosem találják meg. A robogót könnyedén el lehet lopni, a tolvaj ír egy hamis adásvételi szerződést, és kész.

A kismotorok tulajdonosai egyébként nem is járnának feltétlenül rosszabbul, ha kifizetnék a regisztrációs adó és a forgalomba helyezés együttesen 50-60 ezer forintos költségét. A rendszám nélküli motorokra ugyanis nem lehet gépjárműhitelt felvenni, csak olyan, lényegesen drágább fogyasztási kölcsönt, mint például a mosógépre vagy a televízióra. Míg az előbbi teljeshiteldíj-mutatója 10 százalék körüli, az utóbbié a duplája. Győző Gábor szerint a közlekedési hatóságok felkészültek a robogók forgalomba állítására, ez már nem jelentene plusz kiadást az államnak. A szükséges törvénymódosítás - állítja Győző - a gazdasági minisztériumban akadt el, ám hogy miért, arra a tárca lapzártáig nem adott választ.