© Marton Szilvia

Eddig csupán 8 ezer autós kérte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától (VPOP) a neki visszajáró regisztrációs adót abból a több mint 70 ezerből, aki erre február 15-e óta jogosult. Az érintettek annak ellenére sem rohanták meg a vámhivatalokat, hogy átlagosan 150-200 ezer, extrém esetekben akár 1 millió forint is visszajár nekik - tájékoztatta a HVG-t Sipos Jenő őrnagy, a VPOP szóvivője, aki amúgy nem bánja, hogy nincs tumultus. Az Európai Bíróság tavaly októberi ítélete szerint Magyarország a 2004. május 1-jei uniós csatlakozástól kezdve 2005 végéig túladóztatta a közösségből behozott használt autókat, és emiatt az uniós jogba ütköző sarcot vissza kell fizetni. A korábbi fogyasztásit felváltó regisztrációs adó 2004. februári bevezetésekor ugyanis a magyar törvényalkotók nem vették figyelembe a használt importautók és motorkerékpárok korát, pontosabban az ettől függő értékcsökkenést. Így egyrészt a valós értékükhöz képest aránytalanul magas közterhet kellett leróni utánuk, másrészt hátrányba kerültek a belföldön kapható hasonló, éltes járművekkel szemben.

xccx

A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló, február közepén hatályba lépett törvény viszont utólag az inkriminált időszakban behozott használt autókat is avultatja, függetlenül attól, hogy az unióból vagy máshonnan szerezték-e be azokat. Az avulási táblázat szerint például az adófizetéskor egyéves autó adója 20 százalékkal, a nyolcévesé viszont már 62 százalékkal csökkenthető. (A regisztrációs adó kivetésekor egyébként nem lehetett 1996-osnál régebbi autót behozni az országba.) Az ügyfelek fél évig igényelhetik vissza az adót, vagyis a VPOP honlapjáról letölthető kérelmet legkésőbb augusztus 15-éig kell postázniuk az illetékes vámhivatalnak. Utóbbi kilencven nap alatt dönt a kérelemről, s ha elfogadja azt, harminc napon belül fizet.

A jogtalanul beszedett regisztrációs adót alapesetben az kaphatja vissza, aki befizette, s ezt a megfelelő okmányokkal bizonyítani is tudja. Utóbbi viszonylag egyszerű, ha valaki saját magának hozott be külföldről autót, mert ahhoz, hogy rendszámot kapjon, az adót is le kellett rónia. Az adó megfizetését egyébként a VPOP is ellenőrizheti, hiszen erről annak idején igazolást adott ki az ügyfélnek, s azon szerepelnek az autó fő azonosító adatai (például a gyártmány, a motorszám, az alvázszám). Mintegy 30 ezer külföldi használt autót azonban kereskedők hoztak be az országba. A regisztrációs adóról szóló kódex szerint ilyenkor a kereskedőknek kell az adót megfizetniük (ezután kaphat a járgány rendszámot), miközben az autó vagy motor első belföldi tulajdonosa a vevő lesz. A kereskedők általában továbbhárították az adót az ügyfeleikre, akik most szintén visszaigényelhetik a jogtalanul kivetett részt.

Csakhogy a kereskedőktől vásárolt járművek regisztrációs adója kizárólag akkor jár részben vissza, ha a vevő a számlával vagy más számviteli bizonylattal (adásvételi szerződéssel) igazolja, hogy a vételárnak része volt a regisztrációs közteher, sőt csatolnia kell az adó befizetését bizonyító pénztárbevételi bizonylatot, csekket vagy bankszámlakivonatot, illetve banki átutalási nyomtatványt is. A kereskedők többsége azonban - akik 2004-ben és 2005-ben aligha sejthették, hogy a regisztrációs adó egy része majdan visszakérhető lesz - nem részletezte a számlát. A VPOP bemondásra viszont nem hiszi el, hogy az ügyfél kifizette a közterhet. Ilyenkor - mondják a vámosok - a kereskedő sztornózhatja a régi, olykor hároméves számlát, és kiállíthat helyette egy újat, feltéve, hogy az adott kereskedő létezik még. Jóllehet a korábbi számlák kijavítását a jogszabályok lehetővé teszik (önrevíziót például öt évre visszamenőleg kérhetnek az adózók), a könyvelők egy része ódzkodik a dologtól, attól tartva, hogy az adóhivatal beleköt majd a dologba. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a HVG kérdésére azonban jelezte: a számlakorrekció törvényes eljárás.

Hogy mi a megoldás, az valószínűleg a bíróságon dől majd el, hiszen az ügyfelek - ha nem kapják meg a VPOP által igényelt számlát - nem tehetnek mást, mint hogy pert indítanak. A kavalkádot előre megjósoló Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete még a regisztrációs adó részleges visszafizetését szabályozó törvény hatálybalépése előtt azt kérte a Pénzügyminisztériumtól: legyen elegendő egy kereskedői nyilatkozat a regisztrációs adó áthárításáról és az igazolások befizetéséről, ne kérjen a hatóság utólagos számviteli bizonylatokat - tájékoztatta a HVG-t Fojt Attila elnök. A tárca azonban nem értett egyet a felvetéssel, mondván, tiszta kereskedelmi ügyletek mögött tiszta bizonylatoknak kell lenniük.

Kár visszatérítést kérniük azoknak a magánszemélyeknek, akik az uniós csatlakozástól 2005 végéig tartó időszakban egy másik magánszemélytől vettek használt autót. Ők ugyanis még akkor sem lennének jogosultak a visszaigénylésre, ha az adásvételi szerződés véletlenül tartalmazná, hogy az eladó megfizettette velük az adót. Ez közvetve derül ki a szóban forgó törvényből - magyarázta Sipos Jenő. E szerint a regisztrációs adó terhét csak az - jelesül az importáló kereskedő - háríthatta át valaki másra, akit a regisztrációs adóról szóló törvény arra kötelezett, hogy a közterhet már azelőtt befizesse, hogy az autót eladta volna.

A regisztrációs adó léte alaposan megtépázta a külföldről behozott használt autók kereskedelmét. Az adó összege ugyanis folyamatosan nő: míg a 2004. februári induláskor - a jármű környezetvédelmi tulajdonságaitól függően - 90 ezer és 1,6 millió forint közötti összegre rúgott, 2005 elején már 126 ezer és 2,8 millió forint, most pedig 250 ezer és 9,6 millió forint közötti a tarifa (utóbbi a környezetet leginkább károsító, 3 ezer köbcentisnél nagyobb benzines és 3500 köbcentisnél nagyobb hengerűrtartalmú dízelautókra vonatkozik). A hibridhajtású - például elektromos árammal is üzemelő - járművek adótétele viszont egységesen mindössze 190 ezer forint. Nem csoda, hogy míg 2003-ban mintegy 73 ezer használt importautó érkezett, tavaly már csak 20 ezer, holott Magyarországon évente félmillió koros autó cserél gazdát, igaz, ebbe az is belejátszik, hogy az új autók egyre versenyképesebbek. A regisztrációs adó részleges visszatérítésén várhatóan 10 milliárd forint körüli összeget bukik a büdzsé. Ebből az adónemből egyébként (beleszámítva az új autókra kivetettet is) 2004-ben 57 milliárd, 2005-ben 68 milliárd, tavaly 88 milliárd forintot szedett be az állam, az idén pedig 78 milliárdot remél.

GYENIS ÁGNES