A magyarországi bankok egyelőre nem sok követ mozgattak meg azért, hogy bankszámlát nyithassanak náluk az állandó lakhellyel nem rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű emberek. "Többször találkoztunk már azzal, hogy egyszerűen nem tudták hová küldeni a segélyeket, mivel a legtöbb önkormányzat már átutalással folyósít" - mondta a HVG-nek Burány Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa. Több ezer főre lehet becsülni Magyarországon azok számát, akik azért nem tudnak bankszámlához jutni, mert nincs állandó, bejelentett lakcímük. Becslések szerint ma Magyarországon mintegy 4 millió forintalapú lakossági bankszámla van, igaz, némelyik ügyfélnek két-három kontója is van egyszerre.

Bécsben októberben már megnyitott a "banktalanok bankja", ahol azok kaphatnak számlát és bankkártyát, akiket a többi pénzintézet visszautasított. "Itt nemcsak hajléktalanokról van szó, hanem elsősorban olyan rossz adósokról, akik vállalkozásuk csődje miatt nem tudták visszafizetni adósságaikat, és így más pénzintézetek szóba sem állnak velük" - mondta a HVG-nek Michael Mauritz, a Zweiter Sparkassét elindító Erste Bank Ausztria AG szóvivője. A teljesen díjmentes kamatozó folyószámlát - amelyhez hitel nem igényelhető - három évig vehetik igénybe a rászorultak. A részükre létrehozott irodában az Erste 180 munkatársa dolgozik heti három-négy óra önkéntes munkában, munkájukat karitatív szervezetek is segítik.

Az 5,8 millió eurós beruházással a bank eredeti hivatását szeretné életre hívni, hiszen kétszáz évvel ezelőtt az akkori Takarékpénztárt éppen azért hozták létre, hogy a szegényebb emberek is hozzájuthassanak a szolgáltatásokhoz. "Hosszabb távon azonban számítunk rá, hogy a programban részt vevők többsége anyagilag talpra áll, és így új ügyfeleket nyerünk" - fogalmazott meg egy üzleti célt is Mauritz. Az Erste kezdeményezésére eddig mintegy hétszázan jelentkeztek Ausztriában, ahol több mint 12 ezer ember nem jut bankszámlához különböző okok miatt, és így nehezebben tudnak újból beilleszkedni a társadalomba. Franciaországban és Németországban egyébként a politikusok már arról vitatkoznak, hogy a bankszámlához jutást állampolgári jogként kodifikálják.

A magyarországi pénzintézetek nem szívesen fogadják a bajos ügyfeleket, bejelentett lakcím nélkül például szinte lehetetlen számlához jutni. "A pénzintézetek működéséről szóló és a pénzmosás elleni jogszabályokból csak az derül ki egyértelműen, hogy azonosítani kell az ügyfeleket" - mondta a HVG-nek Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Az azonosításhoz a név és a születési adatok mellett elegendő, ha a leendő ügyfél rendelkezik a tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzat által kiadott lakcímkártyával, amin a "lakcím nélküli" feljegyzés szerepel. A Pénzügyminisztérium erre már tavaly felhívta a bankok figyelmét. A bankszámlakivonatokat egyébként - az amerikai gyakorlathoz hasonlóan - a bankok értesítési címekre is kiküldhetnék.

A HVG információi szerint van olyan magyarországi bank, amely belső szabályzatában külön felhívja az üzletkötők figyelmét, hogy lakcím nélkül senkit se regisztráljanak. De általában még erre sincs szükség, hiszen a legtöbb bank informatikai rendszere egyszerűen nem engedi a továbblépést a lakcím megadása nélkül. A szociális szállókon, menhelyeken lakókon segíthet, ha bejelentik őket, viszont azoknak az embereknek, akik ismerősöknél, rokonoknál élnek bejelentés nélkül, vagy az utcán húzzák meg magukat, esélyük sincs bankszámlát nyitni, mert a bankok általában az önkormányzatok igazolásait sem fogadják el.

HOMONNAI GÁBOR