A jegybanki alapkamat s ennek következtében a betétek hozamainak csökkenése új stratégiára készteti a pénzüket megtakarítókat. Korábban elég volt odafigyelniük arra, hogy bankjuk milyen futamidőre kínál éppen akciós betétet, s így akár az inflációt 5 százalékponttal meghaladó kamatot is kaphattak betétükre. Mára az infláció 3,6 százalékra szelídült, de a betéti kamatcsökkenés mértéke még nagyobb volt, így a befektetőknek jellemzően 6 százalék alatti, ráadásul folyamatosan csökkenő kamattal kell beérniük. A leglátványosabb esés éppen a legkedveltebb egy-három hónapos betéteket érintette, az egy évvel ezelőtti 10 százalékot is meghaladó kamatszint majdnem a felére esett vissza.

A banki betétállományok apadásának nagyságrendje még nem számottevő ugyan, de jelzésértékű, hogy a korábbi stabil havi 1 százalékos növekedés az év első felében félszázalékos csökkenésbe csapott át, ezért a bankok látványos fejlesztésekbe kezdtek az alapok piacán. Kevesebb mint egy év alatt 17 új alap jelent meg, s ezután is további gyors növekedésre lehet számítani. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt befektetési alapok vagyona az év elejétől augusztus végéig 70 százalékkal, csaknem 1800 milliárd forintra duzzadt.

A befektetési jegy előnye, hogy lefed sok megtakarítási formát - mint a részvény, a kötvény vagy a betét -, és a pénz hozama a méretgazdaságosság, valamint a portfóliókezelők szakértelme révén magasabbra srófolható az egyedi befektetésekéhez képest. Hátránya, hogy a befektető akár el is veszítheti pénze egy részét. Ezt kivédendő egyre több tőkegarantált befektetési alap van a kínálatban. Ezeken belül is talán az úgynevezett tőkegarantált származtatott alapok állnak a legígéretesebb jövő előtt, kitűnően ötvözik ugyanis a magas hozam ígéretét a biztonsággal. Ezek az alapok a befolyt pénzt két részre osztják: a nagyobbikat állampapírokba és betétekbe fektetik - amiből a futamidő végére el tudják érni a kiindulási szintet, hogy a teljes tőke visszatérüljön -, a kisebbikkel meg elkezdenek kockáztatni. Ha bejönnek az alap lépései, a befektető a piaci átlagot jócskán meghaladó hozamot zsebelhet be, ha viszont nem, úgy sem veszti el a tőkéjét.

Ilyen típusú befektetéseket évek óta kínál a Kereskedelmi és Hitelbank, a Citibank, illetve a Raiffeisen is. A napokban jelenik meg hasonló konstrukciójával a CIB, a HVB pedig hetek óta hirdeti Lépéselőny névre keresztelt termékét. Utóbbi két pénzintézet kiemelkedően magas betéti kamatot is ajánl az alapba befektető ügyfeleinek. A betét ugyanakkor csupán három hónapra szól, míg az alap - bár veszteséggel korábban is ki lehet belőle szállni - három évre. Hamarosan olyan befektetési alapot is lehet jegyezni, amelynek hozama az olajár-emelkedéstől függ, miután a nyersolaj opciós tőzsdei ügyleteibe fektet. A Budapest Alapkezelő újdonsága jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyására vár. A hároméves zárt végű alap tőkegarantált lesz.

Nem megy rosszul az ingatlanalapoknak, bár az ingatlanpiaci várakozásokkal kapcsolatos tévhit valamelyest visszafogja az ideáramló pénzt. Míg ugyanis a lakossági ingatlanpiac valóban pang, addig az ingatlanalapok célterületének számító kereskedelmi és ipari ingatlanok a jövőben is kelendőek lehetnek. Megjelentek a piacon a külföldi ingatlanalapok is, amelyek portfóliójának 90 százalékot meghaladó hányada ingatlan, jóval magasabb a hazaiak 50 százalék alatti átlagánál.

Átlag alatti mértékben híztak a pénzpiaci alapok, ami a csökkenő hozamokkal magyarázható. A 6 százalék alatti - bár szinte kockázatmentes - hozam hiába párosul ugyanis állandó hozzáférhetőséggel, kevésbé vonzó, mint az akár dupla ennyit is fialó kötvényalap. A pénzpiaci alapoknak euró- és dolláralapú új konstrukciók adhatnak ismét lendületet.

A csökkenő jegybanki alapkamat az utóbbi időben a kötvényalapok malmára hajtotta a vizet. A korábban bespájzolt, mostaninál magasabb hozamú állampapírok ugyanis a hozamok csökkenésével egyre többet érnek. A kötvényalapok így tudtak rendre akár 10 százalékot is meghaladó hozamot elérni. A jegybanki alapkamat csökkenésének tartalékai ugyanakkor már végesek, a jövőben ennek a tendenciának vélhetően lassuló üteme lesz jellemző Magyarországon. A korábbi jó teljesítményt látva viszont épp mostanában vásárolnak egyre többen ezekből a kötvényalapokból, ami addig lehet jó döntés, amíg meg nem fordul a jelenleg lefelé tartó kamatspirál.

HVG

Kiugróan teljesítenek 2003 óta a részvényalapok, egy év leforgása alatt akár meg is duplázhatta a pénzét az, aki jókor fektetett egy ilyen alapba. A részvényalapok alapvetően két csoportba oszthatók. A nagyobb kockázatot vállaló, lendületesen fejlődő vállalatok papírjaiba - akár különböző iparágakba vagy földrajzi térségekbe - fektető alapok az úgynevezett "növekedési alapok", míg az éppen alulértékelt, kevésbé szem előtt lévő papírokba fektetők az "értékalapok". A vegyes alapok esetében az alapkezelő belátására van bízva, hogy adott piaci környezetben épp a kötvényektől vár-e kiugró teljesítményt, vagy a részvénypiacra voksol. Idén január- augusztus között a vegyes alapokba áramlott a legdinamikusabban a pénz (lásd grafikonunkat), ezek vagyona a 4,6-szeresére nőtt, ami azt jelzi, hogy növekszik a lakosság kockázatvállaló hajlandósága.

Részvénybe természetesen az alapok kiiktatásával, közvetlenül is lehet befektetni: ki-ki válogathat a részvények széles skálájából, legyen szó egy amerikai blue-chipről vagy egy feltörekvő piac alulértékelt vállalatának a papírjáról.

A pesti tőzsde világszinten is kiugróan teljesített az utóbbi hónapokban. Két évvel ezelőtt az OTP papírjai 3 ezer forint, a Molé pedig 6 ezer forint alatt forogtak. Az utóbbi hetekben az előbbiért 8,5 ezer, az utóbbiért pedig 24 ezer forintnál is többet kínáltak. Ugyanakkor ha valaki ilyen kockázatos, de nagy hozammal kecsegtető döntésre szánja el magát, nem árt előtte megvizsgálnia saját befektetési attitűdjét. Nevezetesen, hogy hosszú távra szeretne-e vagyont felhalmozni, vagy a rövid távú haszonszerzés a célja. Az utóbbi kockázatosabb, az előbbi biztonságosabb, tehát akár konzervatív befektetők is belevághatnak. Rövid távon a pesti tőzsdén növekszik a veszélye az esetleges túlértékeltségből adódó lufi kipukkadásának - figyelmeztetnek rendre a börze elemzői. Mindenesetre a határidős BUX-ot időnként olcsóbban jegyzik, mint az azonnalit, azaz a befektetők 2005. decemberre kisebb BUX indexet várnak a jelenleginél.

PÉTERFALVI GYŐZŐ