A magyarországi államosítások hőskoráig, 1949-ig nyúlik vissza a Keravill története. A hazai erősáramú iparág egykori magáncégeinek kereskedelmi részlegeiből az év április 1-jén gründolták a Villamossági és Rádió Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatot. E mamutvállalat kiskereskedelmi részlegét már egy év múlva különválasztották, ez lett a Kerékpár, Rádió és Villamossági Vállalat, a Keravill. A lakosság körében hamar népszerűvé váló cég az új gazdasági mechanizmus visszafogásával erősen lefékeződött. Az 1980-as évek elejére, a hivatásos pártmunkásból igazgatóvá lett Erdős András alatt már ezer főt foglalkoztató cég nagykereskedési jogot nyert. 1989 júniusában - döntően állami tulajdonnal - 17 millió forint tőkével létrehozták a Keravill Rt.-t, amelyet az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) már három év múlva privatizált. Hiába ígért érte magasabb árat a Fotex-csoport, illetve a Bankár Kft., az ÁVÜ váratlanul a Technoimpex Rt.-t hozta ki nyertesnek. Várszegi egy év múlva revánsot vett, amikor a Postabank, illetve az ő panamai bejegyzésű cége közbejöttével mégis megkaparintotta az akkor már 960 millió forint alaptőkéjű céget.

Az 1950-ben alapított, rövidáruféleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére létrehozott Röltex nem bírta mostanáig. A pamutgombolyag-emblémájáról, Röltex Rózsiról ismert, egykor közel ötven üzlettel rendelkező vállalat a rendszerváltás táján szintén rt-vé vedlett, átmeneti osztrák tulajdonlással, majd 1991-től a Bankáré volt, két évvel később pedig a Kordax Rt.-é lett. A forgótőkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség határára jutott cég két évre rá került felszámolásra.

Nem eltűntek, csak átalakultak az élelmiszer-kiskereskedelem egykori zászlóshajói, az 1948-ban eredetileg Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt. néven alapított Közért, illetve a mellette 1952-től működött Csemege Kereskedelmi Vállalat. Az 1960-as évek elejétől az ABC-áruházakat is megnyitó Közért-láncolatnak a privatizáció idején több mint 1600 boltja volt, ám többségük ma már Spar-üzletként működik, kisebb részüket egyenként értékesítették, egyeseket jogutód nélkül megszüntettek. A Csemegéket előbb az osztrák Meinl vette meg, majd 1999-ben belga kézbe kerültek, és most Match logóval várják a vásárlókat.

Velük ellentétben legalább a nevüket megőrizhették olyan hajdani nagyvállalatok, mint a lakosság javítási igényeit 1960-tól kiszolgáló Gelka (Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat) vagy a Fővárosi Tanács által 1959-ben alapított Javszer. Az Európában a maga idején egyedülálló diszpécserközpontot felállító Gelka a nyolcvanas évek elején országosan 350 egységben javított háztartási gépeket, bár a hiánygazdaság keretei között a vicclapok állandó céltáblája volt. Az 1980-as években már kezdett elsorvadni, s 1993-ban elhatározták felszámolását. Egyes szervizegységek azonban megvették a névhasználati jogot, és még ma is működnek. A lakás-karbantartási és -felújítási munkákra szakosodott Javszert már 1984-ben 12 kis cégre bontották, a rendszerváltást pedig csak a gázkészülék-javító, magántulajdonban lévő részlege élte túl, a le nem védett márkanevet azonban többen is használják.

A magát hófehér hattyúval reklámozó Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot 1948-ban hozták létre. A fénykorában 3500 főt foglalkoztató cég kelenföldi mosodája Közép-Európában a legnagyobb volt. Az eredetileg agyondotált vállalat már 1985-ben hat leányvállalatra bomlott, az ÁVÜ 1992-ben pedig állami felügyelet alá helyezte a Fővárosi Patyolat Vállalatot, majd meg is szüntette. A piacon megjelent külföldi szereplők mellett ma az egykori cég egyik jogutódának, a Harmat Textiltisztító Kft.-nek megy a legjobban, amely a hajdani nevet márkanévként használja.

ILLÉNYI BALÁZS