Polgári költségek
Aki egy polgári jogvita eldöntését bíróságtól kéri, illetékként a perindításkor a követelt érték 6 százalékát kell...
Aki egy polgári jogvita eldöntését bíróságtól kéri, illetékként a perindításkor a követelt érték 6 százalékát kell lerónia, úgy, hogy az nem lehet kevesebb 7 ezer forintnál, míg a felső határ 900 ezer forint. Feleekkora összeget, a követelt érték 3 százalékát kell csak befizetni akkor, ha valaki nem perindítással kezd, hanem fizetési meghagyás kibocsátását kéri a bíróságtól. Papp Gábor ügyvéd a HVG kérdésére hangsúlyozta: csak akkor érdemes fizetési meghagyással nyitni, ha a jogosult majdnem biztos lehet benne, hogy a másik fél nem vitatja a követelést, ellenkező esetben csak időt veszít. Újabb 6 százalékot kell leróni, ha valamelyik fél nem fogadja el az elsőfokú ítéletet, és fellebbez - de csak a jogorvoslattal támadott rész arányában. A bírói döntés jogerőssé válásakor a pervesztesség-pernyertesség mértékében elszámolják a felek között az illetékköltséget. Ha például egy 10 millió forintban megjelölt követelésből a felperes javára csak 5 millió forintot ítélnek meg, akkor az összesen 600 ezer forintos illetéket végül fele-fele arányban viselik a felek.
Szükség lehet az ítélet végrehajtó segítségével történő kikényszerítésére - ez további 1, illetve 3 százalék, attól függően, hogy helyi vagy megyei, fővárosi bíróság verdiktje vált-e jogerőssé. Fizetni kell természetesen az ügyvédnek is. Hogy mennyit, az nemcsak az ügy jellegétől, de a jogi képviselő "befutottságától" is függ, a tényleges ügyvédi díj néhány tízezer forinttól csillagászati összegekig terjedhet. Jellemző, hogy az idén az állam a rászorulók számára jogi segítségnyújtást kínáló ügyvédek, közjegyzők munkája ellenében 2300 forintos óradíjat érvényesít.
A rászorulók megúszhatják az illeték megelőlegezését, rendkívüli esetben a megfizetését is, ha úgynevezett illetékfeljegyzési jogot vagy költségmentességet kérnek. Előbbi esetben nem kell előre leróni az illetéket, de az eljárás végén a pervesztesség mértékében fizetni kell, míg a költségmentességi kedvezményt kapott személynek semmiképp sem kell illetéket fizetnie. Nem hivatalos becslések szerint ha minden jól megy, egy-másfél évvel a keresetlevél beadása után már jogerős ítélet születhet, de ennél sokkal tovább is húzódhat az eljárás.
FAHIDI GERGELY