"A K&H-üggyel szinte egy időben derült ki, hogy egy másik nagybankban az értékpapíroknál 16 milliárd forintos eltérés van. Ebből például nem lett nyilvános ügy" - dobta be új bombaként karácsony előtt a Népszabadságnak és a Népszavának adott interjúiban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) volt ellenőrzési főosztályvezetője, Konyecsniné Szécsi Mária. A posztjáról november 10-én felmentett, alacsonyabb beosztásba helyezett s emiatt felmondott exfelügyelő a részletekről nem beszélt ugyan, de úgy tudni, az OTP Bank Rt.-re célzott. Mindezt egy nappal azután, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az Országgyűlés által decemberben megszavazott, a felügyelet szervezeti átalakításáról szóló - és Szász Károly elnök leváltását lehetővé tevő - törvényt, hanem az Alkotmánybíróságnak adta azt át normakontrollra (lásd cikkünket a 71. oldalon).

Az OTP Bankkal - a HVG információi szerint - az volt a gond, hogy a 2002. szeptember 30-a és október 30-a között vizsgálódó felügyelők úgy találták: a számukra átadott nyilvántartásokban szereplő kárpótlási jegyek összege 16 milliárd forinttal eltér az egyes fiókok kimutatásától. Ezért 2003. március 4-én az ilyen esetekben maximálisan kiszabható 10 millió forintos büntetéshez mérten meglehetősen súlyos, 9 millió forintos bírsággal sújtották az OTP Bankot. Ám az indoklásban nem tették közzé a részleteket, hiszen ekkor még nem tudhatták, hogy pusztán tévedésről vagy például a K&H-brókerbotrányban megismert szándékos kettős könyvelésről van-e szó, ami bűncselekmény lenne. A gond az, hogy mindezt máig sem tudni, a felügyelet ugyanis eredetileg június 30-áig adott határidőt a banknak arra, hogy tegye rendbe a nyilvántartását, ám ezt augusztus 11-én december 30-áig meghosszabbította, elfogadva a bank érvelését, hogy az érintett fiókokkal és ügyfelekkel nem tud rövidebb idő alatt egyeztetni.

Jóllehet a PSZÁF határozata a mostani nyilvántartásokról beszél, a hiba, úgy tudni, hét-nyolc évvel ezelőtti időkből származott, amikor az OTP fiókhálózatában még nem működött az integrált elektronikus nyilvántartási rendszer, s így - máig nem tudni, pontosan miért, de - sokszor megesett, hogy az egyes fiókok jelentéseikben hol a náluk lévőnél több, hol annál kevesebb kárpótlási jegyet mutattak ki. Arról nincs információ, hogy ez netán a kárpótlási jegyért kapható, privatizált állami javakkal volt-e összefüggésben. Mostanáig azonban - a HVG értesülései szerint - az OTP Bank 16 milliárdosnak mondott elszámolási eltérésének a javát sikerült rendbe tenni, a vitatott összeg kevesebb mint 1 milliárd. S ha lenne is hiány, az még ennél is kevesebb lenne, mert ez a szám az összes hiba, vagyis a hiányok és a többletek összege. Ráadásul nincs veszélyben lévő ügyfél, mert zömmel évekkel ezelőtt lezárt kárpótlási jegyes tranzakciókról van szó.

Mindazonáltal, amikor a felügyelők első körben szembesültek a kárpótlási jegyek 16 milliárdos elszámolási eltérésével, még az is felmerült bennük, hogy - épp az esetleg érintett ügyfelek védelmében - az ügy tisztázásáig korlátozzák az OTP Bank befektetési tevékenységét. Egy ilyen drasztikus beavatkozásnak azonban beláthatatlan következményei lehettek volna az ország vezető hitelintézete esetében, ezért született végül a diszkrét határozat. A nagybanknak mint tőzsdei vállalatnak azonban a felügyeleti diszkréciótól függetlenül a tőkepiaci törvény szerint minden olyan eseményről tájékoztatnia kell a nyilvánosságot, ami befolyásolhatja részvénye árfolyamát, márpedig ez az eset valószínűleg még akkor is ide tartozik, ha csak tévedések sorozatáról lenne szó.

A kárpótlási jegyek nyilvántartásával Magyarországon egyébként mindig is gondok voltak, s ez sokféle találgatásra ad okot. Például amikor az akkori Kormányzati Ellenőrzési Iroda 1995-ben megvizsgálta a jegyek forgalmazásával megbízott Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. elszámolásait, úgy találta: azokban 10 milliárd forintnyi eltérés van. Felmerült a gyanú, hogy az állam nevében eljáró brókercég nem semmisítette meg az összes beváltott kárpótlási jegyet, hanem ügyeskedők újra felhasználták azok egy részét, fizettek velük privatizált cégekért. A Fővárosi Főügyészség 1997-ben hűtlen kezelés miatt elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen (HVG, 1997. június 7.), ám azt - mivel nem volt olyan állami nyilvántartási rendszer, amelyben egyértelműen, sorszám szerint lehetett volna a kibocsátott és bevont kárpótlási jegyeket ellenőrizni - kellő bizonyítékok hiányában le is zárta.