HVG

Világszerte lassítja az infrastrukturális és építőipari beruházásokat, egyszersmind növekvő nyomás az autó- és hajógyárakra, valamint az olaj- és gáztermelőkre az acél utóbbi egy évben tapasztalt drágulása. Az árak ez idő alatt megduplázódtak, a hengerelt acél tonnája például már eléri a 900 dollárt. A dráguló acél miatt tiltakozva nemrég több török városban sztrájkoltak az építőipari vállalatok, Újdelhiben infrastrukturális projekteket állítottak le, Venezuelában újraállamosították a legnagyobb acélművet, és exportkorlátozásokat vezettek be, Iránban pedig az árak féken tartására eltörölték az acél importvámját. A háttérben nagyrészt a világszerte megnőtt kereslet áll: 2000 óta évente átlagosan 6 százalékkal több acélra van igény, tavaly az ezermillió tonnát is meghaladta ez a mennyiség. Megdrágultak ugyanakkor az acélgyártásnál használt nyersanyagok: a vasérc ára az utóbbi egy évben 71 százalékkal, a kokszé 240 százalékkal emelkedett, világszerte tonnánként mintegy 200 dollárral növelve az acélgyártók költségeit. A további drágulás kivédésére az utóbbi időben az acélgyártók vasérc- és szénbányákba fektetnek be. A világ első acélgyártója, az indiai Arcerol Mittal Kanadában, Oroszországban, Kazahsztánban és Dél-Amerikában is vásárolt bányákat, és a következő négy évben 5 milliárd dollárt szán a célra, hogy nyersanyagszükségletét a jelenlegi 46 százalék helyett 70 százalékban saját forrásból biztosítsa.