Fél évszázaddal az európai Közös Piacot létrehozó 1957-es római szerződés aláírása után hasonló útra lépett hat arab ország: Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Omán - az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjai - január elsején egyesítették piacukat. A megvalósítás igencsak lassú volt, a lépést ugyanis még 1981-ben, a GCC megalapításakor határozták el, s a szervezet tavaly decemberi dohai csúcstalálkozóján öntötték végső formába.

Nemcsak a tőke, hanem a hat ország állampolgárai is szabadon mozoghatnak ezután a szervezet határain belül. Bárhol letelepedhetnek, ingatlant, vállalatot és részvényt vásárolhatnak, céget alapíthatnak, továbbá munkát vállalhatnak az állami és a magánszférában is. Minden tagállamban ugyanolyan jogokat élvezhetnek az egészségügy és az oktatás terén: bárhol igénybe vehetik a társadalombiztosítást, látogathatják az oktatási intézményeket. A közösség 35 milliós összlakosságának 40 százalékát kitevő külföldi - főként dél- és kelet-ázsiai - munkaerőt azonban nem illetik meg ezek a jogok. A vendégmunkások többsége az egyes tagországokban eddig is csak korlátozottan vállalhatott munkát, és letelepedését is szigorúan szabályozták. A tervek szerint a jövőben a vendégmunkások számára is szabaddá teszik az elhelyezkedést, de csak hat évre, azután haza kell térniük, vagyis letelepedésük továbbra is tilos.

Komoly tényező lehet a világgazdaságban a társulás. Az 1980-ban kezdődött irak-iráni háború után a biztonsági együttműködés céljából életre hívott szervezet együttes hazai összterméke (GDP) tavaly megközelítette a 800 milliárd dollárt. A hat ország állami befektetési alapjainak összvagyona pedig meghaladja az ezermilliárd dollárt. A szervezet az A. T. Kearny nemzetközi tanácsadó cég szerint további 4 ezermilliárd dollárnyi tartalékot halmozott fel, főként a magas olajárakból származó bevételekből. A GCC beruházási alapjainak így nagyjából akkora a felvásárlási potenciáljuk, mint Nagy-Britannia és Franciaország GDP-je együtt, és kétszer akkora, mint Kína befektetési alapjaié. Tagországainak gazdasági növekedése jócskán meghaladja a fejlett államok átlagát, a leglassabban bővülő Kuvait GDP-je például tavaly 3,5, a leggyorsabb Kataré viszont 14,2 százalékkal gyarapodott.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nyersolajtartalékainak mintegy felével - félezermilliárd hordóval - bíró GCC 2003-ban vezette be a vámuniót. Ez lehetővé tette, hogy a szervezet és az EU szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdjen, amelyek a hírek szerint olyannyira előrehaladottak, hogy akár néhány héten belül ünnepélyes aláírásra kerülhet sor.

Az integráció következő lépése az eredetileg 2010-re megálmodott közös valuta létrehozása, ám több tagállam is jelezte, hogy 2015 előtt erre nem lát esélyt. Nehezíti a valutaközösség megteremtését, hogy Kuvait megtörte az egységet: tavaly május óta már nem köti a dollárhoz valutája, a dinár árfolyamát. Korábban a tagállamok mindegyike - éppen a közös valuta bevezetése céljából - a zöldhasúhoz rögzítette valutáját, és ezt öt ország a múlt havi csúcson újfent meg is erősítette, főként azért, hogy ne mérjenek újabb csapást a folyamatosan gyengülő amerikai fizetőeszközre. A Perzsa-öböl menti arab monarchiák sokat veszítenek a gyenge dollárral, mivel exportbevételük abban képződik, miközben importjukért főként az erős euróval kell fizetniük.

A valutaintegrációt az is gátolja, hogy a vámunió sem valósult meg maradéktalanul, és a közös piac is inkább csak elvben kezdett működni a napokban. A nemzeti törvényhozások még nem vették át a közösségi szinten elhatározott intézkedések nagy részét, a már meghozott törvények végrehajtása pedig késik. "Az idei esztendő a közös piac felé vezető út kezdete" - jelezte több tanulmányban is Eckart Wörtz, a dubai székhelyű Gulf Research Center kutatóintézet közgazdásza. Wörtz az egységesülés komoly akadályának tartja a tagországok szinte mindegyikére jellemző korrupciót, valamint a munkavállalást és a külföldiek tulajdonszerzését nehezítő szigorú szabályozásokat. A szervezet ugyanakkor más területeken is tervezi az integrációt, az egész arab világban megtartott úgynevezett arab rendőrség napján, január 2-án tartott katari ünnepségen például a felszólalók a GCC-n belüli szorosabb belügyi együttműködés fontosságát hangsúlyozták a nemzetközi bűnözés elleni harc érdekében.

Bonyodalmakat okozhat a gazdagabb tagállamokba - például az emirátusokban lévő Dubaiba, Abu-Dzabiba vagy a katari Dohába - irányuló migráció is. Az ingatlanok és a szolgáltatások iránti kereslet bővülése miatt az említett városokban már tavaly 10-20 százalékkal nőtt a lakások bérleti díja, és az idén is két számjegyű emelkedést várnak. Az emirátusokban mindez két évtizedes csúcsra - majdnem 10 százalékra - pörgette fel az inflációt, erre hivatkozva a kormány minden állami alkalmazottnak 70 százalékkal emelte a fizetését.

A GCC egységes blokként nemcsak gazdasági, de komoly politikai tényező is lehet a nemzetközi és a regionális porondon. A helyi médiában például a közös piac elindulásánál is nagyobb hangsúlyt kapott, hogy a decemberi GCC-csúcson először vett részt az iráni elnök. Mahmúd Ahmadinedzsád ugyan nem tett engedményt a Perzsa-öböl több korallszigetét érintő területi vitában, de regionális biztonsági paktumot és egy 12 pontos együttműködési tervet javasolt - benne szabadkereskedelmi övezettel és közös kőolaj-, illetve földgáz-kitermelési befektetésekkel. Többször felmerült a szervezet bővítése is, Jemen például szívesen csatlakozna, ám gazdasági fejlettsége távol van a tagországokétól. Az elmaradás ledolgozása érdekében a GCC nemrég 2,7 milliárd dollárnyi fejlesztési segélyt hagyott jóvá Jemen számára, és az ország részt vehet a szervezet kulturális és sportprogramjaiban is. A GCC napokban zajló első labdarúgótornáján azonban a jemeni válogatott még nem szerepelhet.

KERESZTES IMRE