2007. december. 12. 00:00 Utolsó frissítés: 2007. december. 12. 17:25 Nemzetközi gazdaság

Tőzsde fogta csuka

Nemzetközi terjeszkedéshez akar pénzt gyűjteni a tőzsdére menetellel a milánói Salvatore Ferragamo luxuscég.

Esőben is lehet golfozni - próbálta elhessegetni Michele Norsa, a családi tulajdonú Salvatore Ferragamo olasz luxuscég vezérigazgatója a szakértői intelmeket, miszerint a nemzetközi pénzügyi klíma nem alkalmas tőzsdei megjelenésre. A vállalkozás első nem családtag vezérigazgatója kijelentette: a főként luxusszínvonalú cipőket gyártó milánói cég nem azért készül közel egy éve a tőzsdei bevezetésre, hogy elálljon tőle. A több mint 80 éves múltú, vezérigazgatója által legalább 1 milliárd euróra értékelt Ferragamo részvényeinek 20, esetleg 30 százaléka kerülne jövőre tőzsdére; a befolyó pénzt nemzetközi terjeszkedésre, tevékenységének kiszélesítésére fordítanák.

Óvatosságra inthetné a céget, hogy egyszer már csődbe ment. A vállalat alapjait a Nápoly melletti Binoto kisvárosban, egy szegény család 11. gyermekeként született Salvatore Ferragamo rakta le. A szükség vitte rá a cipőkészítésre: a szomszéd vargától kölcsönkért alapanyagból saját kezűleg varrt lábbelit húgának, mert nem akarta, hogy testvére szégyenszemre faklumpában jelenjen meg a templomban az elsőáldozáson. Később Nápolyban kitanulta a mesterséget, majd a családi házban cipőkészítő műhelyt nyitott, segédeket fogadott fel, és női lábbeliket kezdett készíteni. A meggazdagodás reményében követte négy bátyját Amerikába, ahol csatlakozott egyikükhöz, aki először egy cowboycsizmákat készítő bostoni gyárban dolgozott. Hamar ráunt azonban a tömegtermelésre, és rávette fivéreit, hogy álljanak saját lábukra. Kaliforniába mentek, és Salvatore irányításával megnyitották első üzletüket Hollywoodban, ahol méretre készült cipőket gyártottak, de javításokat is vállaltak. Megszokottól eltérő termékeiknek hamar híre ment, a hollywoodi filmstúdiók is felfigyeltek rájuk, s hamarosan filmsztárok lettek a fő ügyfeleik.

Az amerikai siker ellenére Ferragamo hazavágyott, és 13 év után, 1927-ben testvéreivel együtt visszatért Olaszországba, Firenzébe, s folytatta az immár saját nevét viselő modellek gyártását. Az 1930-as évek gazdasági válságát azonban nem sikerült kivédenie, a családi vállalkozás csődbe ment. Technikai újításaival, különleges anyagok felhasználásával készült, korát jóval megelőző formájú cipőivel azonban az 1950-es években ismét megjelent a piacon, s hamarosan napi 350 pár cipőt gyártott hétszáz alkalmazottjával. Továbbra is dolgozott filmsztároknak, így Rita Hayworthnek, Sophia Lorennek, Audrey Hepburnnek, Ingrid Bergmannak. Az 1960-ban elhunyt Ferragamo életében összesen 20 ezer modellt tervezett, és 350 cipőgyártási technikát szabadalmaztatott. Elsőként épített például a cipőkéregbe parafát, és ő állt elő először telitalpú, magasított szandállal, amelynek pántjához nejlont használt.

A tavalyi évet 630 millió eurós forgalom mellett 38 milliós nyereséggel záró céget szakértők óva intik a tőzsdére meneteltől. Az amerikai hitelválság miatt kiszámíthatatlanná váló nemzetközi piacokon a befektetői bizalomvesztés a luxuscégeket is érzékenyen érintette. Az idén számos - köztük jó néhány, az utóbbi időben tőzsdei bevezetéssel próbálkozott - kisebb luxuscég részvényeinek árfolyamesésével szembesült. Az olaszok közül például az ékszerkészítő Bulgari, a táskákat, cipőket gyártó Tod's vagy a több világmárkát birtokló Aeffe-csoport részvényei közel 30 százalékkal zuhantak az utóbbi fél évben. A világ luxusipara 2006-ban 9 százalékkal, 159 milliárd euróra bővült, ám előrejelzések szerint az idén aligha hozza tavalyi formáját. Miközben a cégek költségei többnyire euróban jelentkeznek, forgalmuk java az egyre gyengébb dollárban keletkezik, amit a feltörekvőben lévő piacokon - főként Kínában, Oroszországban és Indiában - elért eladásbővülés sem tud ellensúlyozni.

hvg360 Farkas Zoltán 2025. január. 16. 12:16

A magyar kormányból teljesen hiányzik az önkritika, pedig elég gyatra a bizonyítványa – interjú Kopits György közgazdásszal

Új és új gazdaságpolitika között is nagy a különbség. Az argentin elnök teljesen szakított a peronista múlttal, míg a magyar kormány nem ismeri el a hibáit. Bár azt állította, hogy Magyarország jobban teljesít, de ez nem igaz – mondja Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács első, 2011-ben lemondásra kényszerített elnöke, aki egy Buenos Aires-i magánegyetemen tart kurzust egyebek mellett az EU stabilizációs tapasztalatairól, eredményeiről és kudarcairól.