Az úgynevezett lex Mol értékelése szempontjából is tanulságos lehet az Európai Bíróság VW-törvényről hozott minapi ítélete. A testület szerint a szavazati jogok 20 százalékos korlátozása és az egyes határozatok meghozatalához szükséges 80 százalékos többség követelménye ellentétes a közösségi joggal, és az is akadályozza a tagállamok közti szabad tőkemozgást, hogy a szövetségi állam és Alsó-Szászország 2-2 tagot delegálhat a társaság 11 fős felügyelőbizottságába (fb). A bíróság ugyanakkor megjegyzi: mindhárom esetben a társaságokra vonatkozó általános szabályoktól eltérő különleges rendelkezésről van szó, amelyet nemzeti törvényhozói intézkedés ír elő, vagyis az állam közvetlenül avatkozik be egy konkrétan megnevezett cég működésébe.

A lex Mol szövegezőinek figyelmét aligha kerülte el a VW-ügyben hozott verdiktet megelőlegező, februárban közzétett főtanácsnoki indítvány. A magyar törvénymódosítás megerősíti ugyanis a gazdasági társaságokról szóló törvény szavazatkorlátozásra vonatkozó passzusát, de változatlanul a részvényesek számára biztosított lehetőség és nem kötelezettség formájában. Márpedig a VW-ítéletből is kiviláglik: ez a különbség perdöntő lehet, mivel "a szavazati jogok felső határának meghatározása elismert szabályozási eszköz a társasági jogban". Ami a Magyar Energiahivatal lex Molban lefektetett igazgatósági, igazgatótanácsi és fb-tagdelegálási jogát illeti a stratégiai jelentőségű energiavállalatokban, a VW-ítéletből leszűrhető: az a kérdés, hogy "a társaságokra vonatkozó általános szabályok által előírt ellenőrzéseken túlmutató jogi biztosítékok" létezését valóban indokolják-e közérdeken alapuló kényszerítő okok, és ha igen, ezek az intézkedések tiszteletben tartják-e az arányosság elvét.

Az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között a lex Mol kapcsán kialakult vita kimenetelét egyelőre jogi szakértők sem merik megjósolni. Brüsszelben a belső piaci főigazgatóság állítólag sajtóhírek alapján kezdte tanulmányozni a magyar jogszabály aggályosnak tekintett paragrafusait. A HVG brüsszeli értesülései szerint Charlie McCreevy illetékes biztos magyar sürgetésre készséget mutatott arra, hogy minél hamarabb - lehetőleg már a hosszúra nyúló november eleji ünnepet követő napokban - eldöntse, indítanak-e hivatalos kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL