HVG

Az orosz-amerikai űrkutatási együttműködés történetének legfontosabb megállapodását írták alá a napokban. Az USA 720 millió dollárt fizet azért, hogy 2008-2011 között az orosz fél 15 amerikai űrhajóst vigyen fel a nemzetközi űrállomásra (ISS), s további két helyet adjon az amerikaiak által kiválasztott harmadik országbeli asztronautáknak. Az amerikai és az orosz űrkutatási hivatal (a NASA, illetve a Roszkoszmosz) 2005-ben kötötte az első ilyen szerződését, akkor két helyért az USA 44 millió dollárt fizetett. A NASA az immár meglehetősen elavult és veszélyes űrsiklókkal kapcsolatos gondok miatt kényszerült orosz űreszközök bérlésére. A fellövéseket ugyanis többször el kellett halasztani, s Washington úgy döntött, 2010-ben végleg leállítja az űrrepülőgépek indítását. A megállapodás egyébként valószínűleg az utolsó lesz, mivel az amerikaiak időközben hazai magánvállalatokat bíztak meg új indítóeszközök kifejlesztésével és építésével.

Nem kizárt, hogy az USA akár azt is engedélyezi majd, hogy a NASA reklámhelyek kiadásával növelje bevételeit. Ken Calvert kaliforniai republikánus képviselő egy Colorado Springs-i konferencián a minap azt javasolta, a törvényhozás tegye lehetővé, hogy a NASA reklámokat helyezzen el űreszközein, illetve engedélyezze a nemzetközi űrállomásra feljuttatott berendezések szponzorálását.

Az orosz hordozóeszközök igénybevétele elsősorban az ISS-re való feljutásra korlátozódik, a katonai és kereskedelmi műholdakat az USA maga lövi fel a Boeing által kifejlesztett Delta-4, illetve a Lockheed Martin üzemeiben épített Atlas-5 rakétákkal. Az amerikai gyártók között éles verseny alakult ki a kormányzati megrendelések elnyeréséért. De amikor 2003-ban kiderült, hogy a Boeing részben a Lockheedtől lopott tervek alapján fejleszti űreszközeit, az amerikai légierő büntetésként átadott hét, korábban a Boeinggel aláírt indítási megbízást a Lockheed, az orosz Enyergija és a szintén orosz Hrunyicsev Űrközpont nevű vállalat által 1995-ben létrehozott közös cégnek, az International Launch Servicesnek (ILS). Miután az amerikaiak tavalyelőtt kiegyeztek egymással, s United Launch Alliance néven közös vállalatot alapítottak, a Lockheed 2006 novemberében eladta az ILS-ben lévő részesedését az orosz többségi tulajdonú Space Transportnak. Az ILS azóta csak orosz Proton rakétákkal juttat műholdakat Föld körüli pályára.

A Hrunyicsev Űrközpont közben az új, négy különböző teljesítményű hordozóból álló Angara-rakétacsaláddal igyekszik fenntartani az oroszok űrelőnyét. Tavaly az oroszok indították az űrjárművek közel felét, s a tervek szerint az első Angara még az idén startolhat. Az új rakéta elődjeinél kevésbé környezetszennyező, s nagyobb hasznos terhet képes Föld körüli pályára juttatni. Az orosz űrprogram - amelyet az ország költségvetése tavaly 23 milliárd, idén pedig 24,4 milliárd rubellel (1 rubel = 7 forint) támogat - egyik legfontosabb célja, hogy 2009-re működőképessé tegye az orosz műholdas helymeghatározási rendszert (Glonass). Az amerikai GPS-rendszer versenytársának szánt programot 24 műhold alkotná, ebből eddig 16-ot lőttek fel.

Az oroszok eközben az Európai Űrhivatallal (ESA) is együttműködnek. Az európai Ariane rakéták bázisának számító guyanai Kourou űrközpontban márciusban kezdték el a Szojuz-hordozók fellövésére alkalmas indítóállás építését. Az ESA-nak azért éri meg a kooperáció, mert a Kourouról fellőtt rakéták számának növelésével kifizetődőbbé válik a központ fenntartása. Az oroszoknak pedig azért felel meg a kilövőhely, mert földrajzi helyzetének köszönhetően onnan olcsóbban és egyszerűbben oldható meg a műholdak pályára juttatása. Oroszország ugyanis messze fekszik a térítőktől - ahonnan a leggazdaságosabban lehet rakétákat indítatni -, így űreszközeit elsősorban a Kazahsztánhoz tartozó Bajkonurból, valamint az orosz területen lévő pleszecki központból lövi fel. Míg a 2050-ig évi 115 millió dollárért bérelt Bajkonurból indulnak az űrhajósok - így az alkalmanként 20-23 millió dollárt fizető űrturisták, mint legutóbb a magyar származású Charles Simonyi -, Pleszeckből lövik fel azokat a katonai műholdakat, amelyeket nem szívesen tárnának idegen szemek elé. Az EU egyébként a 2006-ban indított Űrpárbeszéd program keretében is együttműködik Oroszországgal: a Roszkoszmosz és az unió részvételével indított projekt részeként az ESA rakétaindítások mellett közös fejlesztéseket, illetve űrkutatási programokat is napirendre tűzött.

NÉMETH ANDRÁS