Hiába korlátozzák politikai megfontolásokból államilag az internethasználatot Kínában, a hivatalos adatok szerint tavaly 30 százalékkal, 137 millióra emelkedett azoknak a száma, akik rendszeresen igénybe veszik a világhálót. Közülük azonban még mindig csak 52 millióan interneteznek széles sávú kapcsolattal. Az előrejelzések szerint ha továbbra is ebben az ütemben terjed a nethasználat, Kína három éven belül letaszítja az első helyről az USA-t, ahol tavaly 210 millióan neteztek. Kína már régen túlszárnyalta Japánt, ahol 86 millióan kötődnek a világhálóra. A tartalom- vagy hozzáférésszűrést alkalmazó országok - mint Kína, Belarusz, Kuba, Egyiptom, Tunézia, Mianmar - a magánhasználat mellett az internetkávézók és a szállodai nethozzáférések forgalmát is ellenőrzik, a hivatalos állami ideológiába nem illeszkedő honlapok elérhetőségét pedig egyszerűen letiltják. A török hatóságok március elején blokkolták a YouTube videomegosztó elérhetőségét, amíg le nem került róla egy, a köztársaság alapítóját, Kemal Atatürköt kigúnyoló videó. Irán 10 millió erkölcstelennek tartott internetes oldalt és a nők jogaiért síkraszálló honlapot, Szaúd-Arábia az izraeli forrásokat is szűri, Thaiföld a tavalyi vértelen puccs után az országról a BBC és a CNN oldalain megjelent híreket ellenőrizte. Egyedülálló a világon ugyanakkor Észak-Korea, ahol egyáltalán nincs internet-hozzáférés, és még az ország domainnevét sem indították el. Előfordul, hogy a világháló cenzúrázásában nyugati internetes cégek is közreműködnek. Botrányt kavart az amerikai Google januárban azzal, hogy beleegyezett, hogy a kínaiak "kigyomlálják" keresőprogramja eredményeit.