Párnázódó fapados
Újabb versenytársa felvásárlásával Németország második, Európa negyedik legnagyobb légitársasága lesz az Air Berlin.
HVG |
Az 1978-ban charter-légitársaságként alapított, de igazi fejlődésnek a német újraegyesítés után, fapados menetrendszerű járatokkal indult Air Berlin a múlt héten újabb lépést tett a terjeszkedés útján: bejelentette, hogy 140 millió euróért megvásárolja az ugyancsak német LTU légitársaságot. Az adósságátvállalást is tartalmazó, részvény- és kötvénykibocsátásból finanszírozott üzlettel - amihez még a német kartellhivatal jóváhagyása szükséges - az Air Berlin a névleges utaskapacitást tekintve Németországban a Lufthansa mögött a második, az Európán belüli forgalomban pedig (az ír Ryanair, a francia-holland AirFrance-KLM és a Lufthansa után) a negyedik legnagyobb légitársaság lesz.
Szárnyaló karrier egy olyan cégnek, amelyet afféle hézagpótlóként hoztak létre. A második világháború után, a Berlin státusát szabályozó négyhatalmi egyezmények értelmében, német légitársaság nem repülhetett Nyugat-Berlinbe, s így a forgalom a megszálló hatalmak légitársaságai, döntő részben az amerikai Pan Am és a londoni British Airways (BA) kezében volt. Egy korábbi Pan Am-pilóta, Kim Lundgren találta ki, hogy az USA-beli Oregon államban alapít egy céget, ami majd a nyugat-berliniek növekvő nyaralási igényeit szolgálja ki, akik - NSZK-beli polgártársaikhoz hasonlóan - ekkoriban kezdtek tömegesen a földközi-tengeri úti célok felé repülni.
Szabaddá vált a pálya a német újraegyesítés után a légitársaságok előtt, az Air Berlin ekkor Németországba települt, s 1991-ben szállt a cégbe társtulajdonosként és vezetőként Joachim Hunold, aki addig éppen a charterjáratokat üzemeltető konkurens LTU egyik vezető menedzsere volt. A kilencvenes évek folyamatos, de lassú bővülése után az utóbbi három évben Hunold fölhúzta a magassági kormányt. 2004-ben beszálltak az egykori osztrák autóversenyző, Niki Lauda cégébe, a Lauda Air eladása után alapított NIKI-be, 2005-ben átvették az egyik rivális fapados, a Germania ügyvezetését, tavaly pedig megvásárolták a BA leányvállalataként indult, de 2003-tól a nürnbergi textilkereskedő és áruház-tulajdonos, Hans-Rudolf Wöhrl tulajdonában lévő dba-t is. Wöhrl egyébként a világszerte 79 városba szálló LTU 55 százalékának tulajdonosa is.
Terjeszkedésének finanszírozása érdekében Hunold tavaly májusban kivitte a frankfurti tőzsdére az Air Berlint, amelyet előtte a németről az angol társasági jog felügyelete alá helyezett. Részben a kedvezőbb amortizációs kulcsok kedvéért, ám rossz nyelvek szerint azért is, hogy elkerülje az üzemi tanács létrehozásának kényszerét. A részvénykibocsátás felemás sikerrel zárult, ám így is befolyt 200 millió euró, a Budapesten is jelen lévő Air Berlin pedig újabb gépeket rendelt. A cég saját adatai szerint jelenleg 93 gépet üzemeltetetnek, s emellett 85 Boeing- és 46 Airbus-rendelésük fut. A flotta zömében a legkorszerűbb modellekből áll.
A cég a tavalyi évét 1,57 milliárd eurós forgalom és 19,7 millió utas mellett 50 millió eurós nyereséggel zárta, és a szállított utasok száma szerint a Ryanair, valamint a brit EasyJet mögött a harmadik legnagyobb európai fapados légitársaságként tartják számon. A mostani ügylettel - amivel párhuzamosan az Air Berlin a svájci Belair Airlines 49 százalékának megvételét is bejelentette - a cég a fapados címkét igyekszik némiképp átírni, "hibrid" légitársasággá válni. Az LTU ugyanis New Yorkba, Bangkokba, Dél-Afrikába repül, amivel az eddig Európára koncentráló Air Berlin előtt megnyílik a transzatlanti piac is. A Németországon kívüli, hosszú távú járatok piacán való terjeszkedés része az is, hogy a nyári szezontól a cég összehangolja járatait a német KarstadtQuelle áruházlánc birtokában lévő brit Thomas Cook utazási irodához tartozó, a Lufthansával közösen tulajdonolt Condor légitársasággal, amely 36 repülőgéppel tavaly 7,8 millió utast szállított.
WEYER BÉLA / BERLIN
