Újabb csapás előtt áll a JAT Airways, a széthullóban lévő utolsó délszláv államközösség, Szerbia és Montenegró Uniójának hivatalos állami légitársasága. Az 1947-ben alapított cég - amelyet

HVG

2003-ig Jugoszlavenszki Aerotranszportnak neveztek - ugyanis külföldi szállítóvá válik a Szerbiától elszakadó Montenegróban, és ezzel elveszíti előjogait az idegenforgalmi szempontból fontos podgoricai és tivati repülőtéren.

A JAT története egyébként az utóbbi 15 évben a leépülésről és az általában nem igazán sikeres feltámadási kísérletekről szól. A nyolcvanas évek végén a JAT még Európa egyik legnagyobb légitársasága volt - gépei Észak-Amerikával és Ausztráliával is összekötötték Jugoszláviát -, mára gépparkja mindössze 17 repülőből áll, és a korábbi ötödére zuhant az utasszám. A cég a kilencvenes évek közepén jutott mélypontra, amikor az ENSZ nemzetközi zárlatot hirdetett a boszniai és horvátországi szerbeknek katonai támogatást nyújtó Jugoszlávia ellen, így a JAT-gépek nem szállhattak le külföldi repülőtereken. A légi embargó egyébként leginkább Magyarországnak kedvezett: a szerbiai utasok - legalábbis a vajdaságiak és a belgrádiak - döntő többsége az autóval négy-öt óra alatt megközelíthető budapesti Ferihegyet használta indulási és érkezési helyként.

Az évi 1 milliárd dináros (1 dinár = 3 forint) forgalmat elérő JAT évek óta szerepel a privatizálandó vállalatok listáján, ám egyelőre vontatottan halad a légitársaság előkészítése, egyes tevékenységi körök leépítése. A cég nehézségeit növelte, hogy Szerbia és Montenegró uniója az utóbbi években már csak papíron létezett (HVG, 2006. május 27.), és a légüres térben vergődő, jelképes költségvetéssel bíró szövetségi kormánynak se pénze, se szándéka nem volt a társaság fejlesztésére. A gyakorlatban szerb légitársaságként tevékenykedő JAT sorsában jövőre várható kedvező fordulat: a tervek szerint két év alatt 12 új gépet kap.

Ahogy távolodott egymástól Szerbia és Montenegró, úgy erősödött a Montenegro Airlines. Montenegró saját légitársasága már 1994-ben megalakult ugyan, ám első gépét csak két évvel később kapta, az első járat pedig 1997-ben indult. Amikor 1999-ben a NATO gépei Jugoszláviát bombázták, átmenetileg a montenegrói gépek is földre kényszerültek. A podgoricai központú cég az utóbbi években gyorsan bővíti hálózatát, úgy tűnik, a Szerbiától való elszakadást támogató helyiek hazafias kötelességüknek tartották, hogy ne a JAT-ra, hanem a négy Fokker 100-ast üzemeltető hazai cég járataira váltsanak jegyet.

A JAT-nál is sanyarúbb sors jutott Bosznia-Hercegovina, illetve Macedónia légitársaságainak. A két entitásra - a Szerb Köztársaságra, illetve Muszlim-Horvát Föderációra - bontott volt jugoszláv tagköztársaság első saját légitársasága, az Air Bosna 2003-ban csődbe ment. Utódja, a BH Airlines csak tavaly nyáron kezdte meg tevékenységét, mindössze két géppel, de a vállalati adatok szerint nyereséggel zárja az idei évet. Csődbe jutott a független Macedónia első légitársasága, a Palair is, amelynek az adta meg a kegyelemdöfést 1996-ban, hogy az ENSZ eltörölte a Jugoszlávia elleni embargót, és az utasjelöltek inkább a JAT-ot választották. Macedóniában jelenleg a magántulajdonú MAT Macedonian Airlines az állami légitársaság - Szkopje 2000-ben tíz évre adta meg ezt a státust -, ám az 1994 óta működő cég az elemzők szerint nem igazán fejlődőképes.

Sikeresebbek a légitársaságok a volt Jugoszlávia két leggazdagabb tagköztársaságában, Szlovéniában és Horvátországban. Az Adria, illetve a Croatia Airlines évről évre szerény nyereséget termel, a profit tavaly 200 ezer, illetve 5 millió euró volt. Az 1961 óta létező, kezdetben csak teherszállítással foglalkozó Adria igyekszik kihasználni Szlovénia EU-tagságát: a társaság az idén felavatta első, nem Szlovéniából induló járatát Frankfurt és Bécs között.

NÉMETH ANDRÁS