Sajátos helyzet állhat elő, miután a WTO - 12 éves tárgyalássorozat után - a múlt héten 149. tagként felvette Szaúd-Arábiát. A világ legnagyobb olajtermelőjének és -exportőrének a tagsághoz ugyanis vállalnia kell, hogy liberalizálja kereskedelmét, csakhogy Rijád csatlakozott az Arab Liga Izraellel szembeni bojkottjához. Az éppen gazdasági szerkezetváltási reformot átélő arab államnak ráadásul meg kell nyitnia eleddig igencsak zárt piacát a külföldi - ezzel együtt az izraeli - tőke előtt is.

Szaúd-Arábia ugyanakkor motorja lehet egy formálódóban lévő iszlám közös piacnak, amelynek létrehozásáról a minap állapodott meg 57 állam. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) által októberben Kuala Lumpurban szervezett Iszlám Világgazdasági Fórum néhány éven belül szeretné tető alá hozni az iszlám szabadkereskedelmi egyezményt, hogy fokozzák az egymás közti kereskedelmi és befektetési forgalmat. Az OIC-tagországok együttesen a világ összesített hazai össztermékének (GDP) 5 százalékát adják, egymás közti kereskedelmi forgalmuk értéke 800 milliárd dollár, a világkereskedelem 7 százaléka. A világ 1,5 milliárd muszlimja - jegyezte meg Abdullah Ahmad Badawi malajziai kormányfő, az OIC soros elnöke - "hatalmas iszlám fogyasztói piac".