A patinás amerikai Time Warner médiabirodalomnak tavaly 3,36 milliárdos adózás utáni nyeresége maradt a 42,1 milliárd dolláros bevétele után. Alkalmazottainak száma 85 ezer, van filmstúdiója, könyv- és lemezkiadója, kábeltévé-hálózata, televíziós produkciós cége, övé az USA legnagyobb online szolgáltatója. Mégis egy alig hét éve indult, a tőzsdére csak tavaly került cég, a Google, amely 3,2 milliárd dolláros bevétel mellett 400 milliós nyereséggel, valamint 3 ezer alkalmazottal dicsekedhet, a Wall Street értékítélete - a kapitalizáció - alapján elhódította tőle a legértékesebb médiavállalkozás címét. A tavaly augusztusban 85 dolláron kibocsátott Google-részvények árfolyama a minap a New York-i elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon - egyelőre átmenetileg - átlépte a 300 dollárt, a vállalat pedig a piac szerint nemcsak a Time Warnernél ér többet, de fölülmúlja a világ legnagyobb gyorsétteremláncát a magáénak tudó McDonald's vagy a már csaknem globális médiabirodalomnak mondható, Rupert Murdoch irányította News Corporation kapitalizációját is.

Az Atlanti-óceán másik partján, a londoni tőzsdén is történt hasonló. Június utolsó napjaiban az utóbbi öt év legnagyobb értékű részvénykibocsátását hajtotta végre egy, az internetes pornóüzletben megtollasodott ügyvédnő és férje által nyolc éve alapított PartyGaming, amely online szerencsejátékkal foglalkozik (HVG, 2005. május 7.). A kibocsátást jócskán túljegyezték, a két alapító, valamint a vállalkozás technológiai alapjait kidolgozó indiai befektetőtársaik készpénzben fontszázmilliókhoz, árfolyamértéken pedig milliárdokhoz jutottak. A cég - mivel kapitalizációja nagyjából 5 milliárd dollár - a következő negyedéves módosításkor bekerülhet a Financial Times tőzsdeindexét (FTSE) alkotó száz legértékesebb brit cég közé. Az árfolyam révén a PartyGaming pillanatnyilag többet ér, mint az ICI vegyipari konszern vagy az Európa legjobban menedzselt légitársaságának tartott British Airways.

A Google esete Amerikában, a PartyGamingé pedig Európában sokakat emlékeztet az üzleti modelljüket az internetre építő vállalkozásokkal kapcsolatos, az 1990-es évek második felében megélt eufóriára, melynek lufija éppen öt éve pukkant ki. Akkor, a tőzsdei árfolyamok összeomlása nyomán, a New York-i értéktőzsdén és a Nasdaqon jegyzett papírok értékéből egyes becslések szerint vagy 6 ezer milliárd dollár vált köddé, kisbefektetők milliói vesztették el megtakarításukat, nyugdíjalapok tartalékai váltak kámforrá, a kibocsátásokkor elkövetett machinációkért pedig brókerházak és befektetési bankok fizettek súlyos büntetéseket.

HVG

Az óvatosságra intők szerint a Google részvényét ugyanaz a csordamentalitás röpítette magasba, amely 1998 és 2000 között szinte korlátlan esélyt adott mindazoknak, akik bármely bornírt ötlet mögé odaillesztették a ".com" utótagot, és üzleti tervükben az új gazdaság végtelen és forradalmi perspektíváit ecsetelték. A buborék növekedését pedig - mint minden korábbi spekulációs őrület elszabadulását a 17. századi hollandiai tulipánmániától az 1980-as évek bóvlikötvényeiig - segítette, hogy a remélt pénzesőből senki nem akart kimaradni. Még a rendszerint óvatos befektetési alapok sem vonták ki magukat a hisztériából, ha nem vásároltak elég agresszívan csúcstechnológiai részvényeket, előbb a befektetők pártoltak el, majd az alapkezelőt váltották le.

A közelgő vihartól tartók vigyázó szemüket most ismét az USA jegybankjának feladatát ellátó Fedre vetik. Ez ugyanis az akkori szédült száguldást látva, behúzva a féket 2000 elejéig, szűk egy év alatt hatszor is emelte az irányadó kamatlábat. Most sincs ez másként, hiszen a Fed június végén immár kilencedik alkalommal vitte följebb a kamatokat. Az indok ezúttal az inflációs nyomás enyhítése, de az eredmény ugyanaz: drágulnak a vállalatok működéséhez szükséges hitelek. De a monetáris politika szigorítása mellett fékezheti a gazdasági növekedést - ezzel a részvénypiaci lelkesedést - az olaj kitartónak tűnő áremelkedése is.

Az internetrészvényekben ismét hívők ezzel szemben arra esküsznek, hogy a magas piaci érték mögött ezúttal valódi teljesítmény van, s ma már talán a befektetők sem dőlnek be egy jól adjusztált kósza ötletnek. A Google például kezdettől fogva nyereséges, tevékenységét egyre-másra újdonságokkal bővíti - például a műholdas, illetve légi felvételekkel (HVG, 2005. április 23.) -, kaliforniai központjában pedig bőséges profitjából olyan számítógépes bázist épített ki, amely további fejlődése alapjául szolgálhat. Nem panaszkodhat a PartyGaming sem, amely az online pókerpiac több mint felét uralja, és a számítások szerint az internetes partikból járó jutalékból óránként mintegy 100 ezer dolláros bevételre tesz szert, portáljain ugyanis egy adott pillanatban akár 70 ezren is játszanak.

De jól teljesítenek újabban az internetmániát követő zuhanás túlélői is. Az éppen tíz éve indult online kereskedőcég, az Amazon már 31 termékcsoportot árul. A cég 1995-ben könyvvel kezdte, majd három évvel később vette föl kínálatába a műsoros cd- és dvd-lemezeket is. Ma már hét országban van jelen, s a forgalma tavaly csaknem 7 milliárd dollár volt. A PEZ-cukorkás dobozok csereberélőjéből a világ legnagyobb internetes bolhapiacává kinőtt eBay aukcióin tavaly 34,2 milliárd dollár értékű áru cserélt gazdát, 3,2 milliárd dolláros bevételt és 778 milliós adózás utáni nyereséget hozva a cégnek.

Jóllehet a washingtoni kongresszusban ismét fölvetették a világhálón keresztül eladott áruk fogyasztási adóval történő terhelését, az internetes kereskedelem éppúgy dinamikusan növekszik, mint az online hirdetések mennyisége. Utóbbi tavaly csak az Egyesült Államokban megközelítette a 10 milliárd dollárt. Ez is hozzájárult, hogy a Google 2,5 milliárd, az öt évvel ezelőtti vérzivatar másik neves túlélője, a vetélytárs Yahoo pedig 3 milliárd dolláros likvid tartalékot halmozott föl. Az optimisták végső érveként pedig még ott egy további tény. Nevezetesen, hogy az internet az öt évvel ezelőtti tőzsdei összeomlás óta gazdaságilag felnőtt: míg 1999-ben a becslések szerint mintegy 150 millióan használták rendszeresen a világhálót, addigra mára már 1 milliárdnál is többen kapcsolódnak rá.