Mexikói a szupergazdagok listáján
Először került be latin-amerikai üzletember a világ leggazdagabb milliárdosainak élbolyába. A mexikói Carlos Slim elsősorban a távközlés és a tőzsdei spekuláció világában szedte meg magát.
Valószínűleg senki nem tette fel a kérdést, hogy ki az a Bill Gates, aki 46,5 milliárd dolláros vagyonával vezeti az amerikai Forbes magazin milliárdosainak listáját, de minden bizonnyal a 45 milliárddal a második helyen szereplő, befektetési guruként ismert Warren Buffet neve sem cseng idegenül. Sőt még a 25 milliárddal a harmadik helyre sorolt brit-indiai Lakshmi Mittal is felhívta már magára a figyelmet, amikor saját cégeit egyesítve tavaly létrehozta a világ legnagyobb acélipari konglomerátumát (HVG, 2005. február 12.). A negyedik helyre sorolt, 23,8 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező mexikói Carlos Slim Helú neve azonban feltehetően még a nemzetközi üzleti életben tájékozottak számára sem cseng túl ismerősen.
Pedig Slim évek óta Latin-Amerika első számú mágnása. A ma 63 éves milliárdos gazdag libanoni bevándorlók gyermekeként már fiatalon vagyonosnak számított: szüleitől még felnőtté válása előtt vállalati részvényeket és mexikóvárosi ingatlanokat kapott ajándékba. A fiatalon a tőzsdei brókerségbe is sikerrel belekóstoló Slim - sok hozzá hasonlóan módos, pénzét többnyire Miamiban elszóró latin-amerikai aranyifjúval ellentétben - nem élte fel a könnyen szerzett vagyont. Sőt egyre gyarapította, éveken át azzal foglalatoskodott, hogy bajba került cégeket vásárolt fel, amelyeket feldarabolva jó áron értékesített. Később azonban, az 1960-as évek közepétől már egyre kevesebb vállalaton adott túl, inkább maga alakította át és nyereségesen üzemeltette őket. Szerteágazó vállalatbirodalma lassanként az ország első számú cégévé, ő maga pedig legvagyonosabb polgárává nőtte ki magát.
Slim persze nemcsak üzleti érzékének, hanem baráti kapcsolatainak is köszönheti vagyonosodását. Közeli kapcsolatba került ugyanis ugyanis Carlos Salinas de Gortari államfővel, akinek elnöksége idején, 1990-ben éppen ő és társai privatizálhatták 1,7 milliárd dollárért a monopolhelyzetben lévő mexikói távközlési céget, a Telmexet. Az igazi vagyonosodás innen datálódik, a Telmex ugyanis a privatizáció után is szinte monopolhelyzetet élvezett, és a tetemes bevétel lehetővé tette Slim számára a terjeszkedést, immár nemcsak az országhatárokon belül, hanem egész Latin-Amerikában. Cégbirodalma ma már Nicaraguától Brazílián át Chiléig terjed, szinte minden térségbeli országban van valamilyen - többnyire távközlési - érdekeltsége. De nemrég felvásárolta az AT&T amerikai távközlési óriás latin-amerikai érdekeltségeit is. Az USA-ban is jelen van, ott elsősorban a kiskereskedelemben terjeszkedik, a Mexikóban piacvezető Sanborns áruházlánca révén.
A cég vezetését évtizedeken át szigorúan kézben tartó Slim mostanában az üzlet napi irányításából egyre inkább a háttérbe vonul, de a gyeplő továbbra is a család kezében marad. A Telmex irányítását tavaly 38 éves fiára, Carlos Slim Domitra testálta, másik fia a cégcsoport pénzügyeit intéző bank élén áll. Elemzők szerint Slim nemhogy veszített volna lendületéből, további felvásárlásokat tervez, és azt sem tartják lehetetlennek, hogy néhány éven belül akár a milliárdos lista élére kerülhet. A tavalyi év nagy ugrás volt Slim számára, nemcsak azért, mert több nagy értékű felvásárlást is végrehajtott, hanem azért is, mert a mexikói tőzsde szárnyalásának köszönhetően jelentősen megnőtt vállalatainak piaci értéke. Így vagyona 12 hónap alatt 70 százalékkal lett értékesebb.
2004-ben egyébként minden korábbinál több, 26 latin-amerikai személy került fel a milliárdosok listájára, a legtöbb Mexikóból (10) és Argentínából (8). A latin-amerikai gazdagok összesített vagyona a 2003-as 69,8 milliárdról tavaly 87,9 milliárdra nőtt, amit az elemzők - az amerikai valuta gyengülése mellett - a régió gazdasági fellendülésének és a térség által exportált nyersanyagok iránti világméretű igény növekedésének tulajdonítanak.
VASS PÉTER