Sokan féltették Bukarestben a lejt a Román Nemzeti Bank (BNR) minap bejelentett legújabb liberalizációs döntése miatt, főként azért aggódva, hogy a lépés tovább növelheti az euróval szemben a nemzeti valutára nehezedő keresleti nyomást. Ám a lej stabil maradt, a különféle utakon az országba áramló külföldi spekulatív tőke ugyanis az utóbbi hetekben meredeken zuhanó kamatok miatt inkább a kivárás mellett döntött. Mugur Isarescu, a BNR kormányzója 2 milliárd euróra becsülte a napokban az országban lévő spekulatív tőke mennyiségét.

HVG

A spekulánsokat az év elején még 15 százalékos szinten mozgó, mára azonban már 10 százalék alá eső betéti kamatok mellett egyelőre az is elbizonytalanítja, hogy a BNR láthatóan óvatosan teszi meg a lej teljesen konvertibilissá tételéhez szükséges lépéseket. Az intézkedéscsomagot eredetileg 2004 decemberéig kellett volna végrehajtani, ám a menetrendet felborította a 2003 végén tetőző fogyasztási hullám, amelyet a jegybank végül csak az alapkamat drasztikus emelésével tudott megfékezni. A BNR-t egy rövidebb megszakítással 15 éve vezető Isarescu szinte mindig a magyar forint elleni, két évvel ezelőtti támadást hozza fel példaként, ha az óvatosság okairól faggatják.

Az EU-hoz a remények szerint 2007-ben csatlakozó Romániának a közeljövőben liberalizálnia kell szinte teljes pénz- és tőkepiacát. Ennek keretében legkésőbb június 30-ától lehetővé teszik, hogy devizakülföldiek lejbetétekkel rendelkezzenek Romániában, sőt a tervek szerint év végéig a román állampapírpiacot is megnyitnák előttük. A spekulatív tőke által leginkább preferált egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírpiac megnyitásának a dátuma még nem ismert, de Isarescu már jelezte: 2006-ig mindenképp várnak vele.

Az EU-tagság által megkövetelt liberalizációtól főleg a spekulatív tőkebeáramlás miatt tart a jegybank, mely máris bejelentette: a forró pénzek távol tartását célzó intézkedések meghozatalára készül. Néhány nappal ezelőtt a bank és a pénzügyminisztérium vezetői Brüsszelben adtak tájékoztatást arról, milyen intézkedéseket képzelnek el a lej védelmében, ha nagyobb mennyiségű forró pénz gyorsan igyekezne elhagyni az országot, megindítva ezzel a lej árfolyamának zuhanását. A bukaresti bankvezetők jelezték: addig is fokozatosan igyekeznek lenyomni a betéti kamatokat, az árfolyam nagymértékű, 10-15 százalékos sávban való mozgásának engedésével pedig figyelmeztetni akarják a spekulánsokat arra, hogy a gyors ügyleteken nem csupán nyerhetnek, hanem nagyot bukhatnak is. Cristian Popa, a BNR alkormányzója Brüsszelből visszatérve azt is kilátásba helyezte, hogy szükség esetén - az uniós szabályzással összhangban - akár nagyobb adókat is kivetnek a spekulatív jellegű műveletekre, sőt ideiglenesen korlátozhatják is a kereskedelmi bankok által birtokolható valutamennyiséget.

A devizabetétek liberalizációjával párhuzamosan a BNR eddig példátlan mértékű kamatvágást hajtott végre, a jegybanki alapkamatot 1,25 százalékponttal 14,5 százalékra mérsékelve. A pénzpiaci átlagkamat azonban lényegesen eltér ettől: a februári átlagszint 10,75 százalék volt, azóta is folyamatosan esik, a bankközi piacon jelenleg 8,8 százalékos.

A pénzügyi stabilitás megtartása nemcsak azért fontos a román kormány számára, hogy teljesíteni tudja az idei 7 százalékos inflációs célkitűzést, hanem azért is, mert az év közepén bevezetik az úgynevezett erős lejt. A július 1-jétől megjelenő új nemzeti valuta egyszerűen jön létre: a jelenlegi lejösszegek végéről levágnak négy nullát. A zökkenőmentes áttérés igencsak leköti majd a pénzintézet figyelmét, amelynek emellett arra is vigyáznia kell, hogy a csökkenő hitelkamatok miatt a fogyasztás ne ugorjon meg túlságosan. Fél szemmel azonban a spekulatív tőke mozgásait is követnie kell, azok ugyanis még az erős lejjel megszilárdított pénzpiacot is alapjaiban tudják megrengetni.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD