A Juventust a sportkrónika szerint 1897 novemberében a torinói Umberto király sétány egyik padján alapították a Massimo D'Azeglio középiskola diákjai, akiket lenyűgözött az Angliából világhódító útjára induló futball, és azt szervezett keretek között szerették volna űzni. Az olasz pontvadászatban 1900-ban mutatkoztak be, és öt évre rá nyerték első bajnoki címüket. A mezük ekkoriban rózsaszín volt - ezt lehetett a legolcsóbban kapni. A fekete-fehér csíkos mezhez - ami miatt máig "zebráknak" is nevezik őket - véletlenül jutottak, amikor az Angliából rendelt szállítmányt elcserélték, és a kért helyett a Notts County ilyen trikóit kapták meg, ami azóta rajtuk maradt.

Az első bajnoki cím után sértődötten távozott az elnök, a svájci textilgyáros, Alfredo Dick, aki magával vitte a külföldi játékosok zömét, és megalakította a rivális városi csapatot, az FC Torinót. A csőd szélén támolygó klub 1923-ban került a Fiat autógyár birtokába, és röviddel később megérkezett a csapat első, "igaziként" számon tartott edzője, a magyar Károly Jenő, akivel második aranyérmét nyerte a Juventus. Az 1920-as években Olaszországban nagy becsben tartották a magyar labdarúgást, számos magyar focista játszott itáliai csapatokban. A Juventus új, a Fiat-alapító fia, Edoardo Agnelli pénzéből épített stadionjának avató mérkőzésén például a Parma elleni 6:1-es győzelemből három góllal vette ki a részét Hirzer Ferenc, de a klubban játszott Viola József is, aki később olasz felmenőit kihasználva a Giovanni nevet vette föl, miután 1929-ben megtiltották, hogy az itáliai klubokban külföldiek játsszanak. A Juventus 1933-ban költözött át a Benito Mussoliniról elnevezett stadionba, amely a második világháború után a Stadio Comunale nevet kapta. A csapat otthona mostanáig az 1990-es világbajnokságra elkészült Stadio delle Alpi volt, amelyet az idén kezdenek átépíteni.

A hazai pontvadászatban sikeres Juventus 1977-ben nyerte első európai trófeáját, az UEFA-kupát, majd 1984-ben a - közelmúltban megszüntetett - Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK). 1985-ben - a tragikus körülmények között, a brüsszeli Heysel-stadionban tartott döntőn - elhódította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) is, és ezzel az első klubbá vált, amely megnyerte mindhárom európai serleget. A zebrák eddigi hét BEK-, illetve Bajnokok Ligája- (BL-) döntőjükből ötöt elveszítettek, második győzelmüket 1996-ban aratták. Olasz bajnoki címeinek száma 28 - a húsz fölöttit jelzi a címerében és mezén lévő két csillag -, és kilencszer győzött a hazai kupasorozatban. Rajtuk kívül senkinek nincs húsz olasz bajnoki címe, a második AC Milan csak 17-ig jutott.

A Juventust 2001. december 20-a óta jegyzik a milánói tőzsdén, és részvényei már 15 százalékot zuhantak azt követően, hogy most testületileg lemondott a klub igazgatótanácsa, és az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap szerint a klub elveszített szponzorpénzekben és tévéközvetítési díjakban 120 millió eurót is bukhat, ha a másodosztályba sorolják. A részvények 60 százalékát még mindig a Fiat birtokolja, de 7,5 százalékban tulajdonos a líbiai állami befektetési társaság, a Libyan Arab Foreign Investment Co. (LAFICO) is. A Juventus egyik mezszponzora a szintén líbiai ellenőrzés alatt álló Tamoil olajcég, és egy ideig az elnökség tagja volt az észak-afrikai ország vezetőjének, Moammer el-Kadhafinak a fia, Szádi is, aki a klub nagy szurkolója, ám végül a Perugia igazolt játékosa lett, de rövid labdarúgó-pályafutásának egy doppingügy véget vetett.