A CIA-börtönügy kitörése óta a tengerparti Constantától 25 kilométerre található, 86-os Mihail Kogalniceanu katonai reptér parancsnoka, Adrian Vasile többet foglalkozik idegenvezetéssel, mint katonai problémákkal. Az iraki háborúban az amerikaiak által használt reptér valóságos turistaparadicsommá vált. A házigazdák pedig filmbemutatót tartanak, majd következik a körülbelül egy órát tartó látogatás, amely alatt bárki bármit megnézhet, nincsenek titkok. A Romániában szokatlan katonai nyitottság azonban már biztos nem tart sokáig, mert a decemberben Bukarestben járt Condoleezza Rice szerződést írt alá Razvan Ungureanu külügyminiszterrel amerikai katonai bázisok létrehozásáról, és a kapuk bezárása csak attól függ, mikor érkeznek meg az első katonák. Az egyik bázispont Kogalniceanu lesz.

Románia természetesen minden szinten tagadja, hogy 2002-től akár egyetlen CIA-gép is leszállt volna területén, és hogy ott iraki hadifoglyokat őriztek vagy hallgattak ki. Calin-Popescu Tariceanu miniszterelnök január 10-én bejelentette, a román hatóságok gyorsan és nyitottan válaszolnak minden hazai és külföldi kérdésre a feltételezett fogolytáborokkal kapcsolatban, ugyanakkor levélben értesítette az Európai Parlament (EP) elnökét, Josep Borrellt, hogy a bukaresti parlament felsőháza, a szenátus vizsgálóbizottságot állított fel az ügyben. És ha Brüsszel igényli, Bukarest megengedi a spanyolországi Torejonban lévő műholdközpont Kogalniceanura vonatkozó felvételeinek tanulmányozását is. Erre egyébként rövidesen sor kerülhet, mert az EP miniszteri tanácsa a múlt héten úgy döntött: különbizottságot állít fel annak kivizsgálására, mi igaz az unió jelenlegi, illetve jövőbeni tagországainak területén működő fogolytáborokról keringő hírekből.

A szenátusi bizottság Svájc bukaresti nagykövetén keresztül kérte, bocsássák rendelkezésükre az országot inkrimináló konkrét bizonyítékokat, s ezek birtokában döntenek majd a további lépésekről. Szabó Károly RMDSZ-es szenátor a HVG-nek elmagyarázta: a katonaságtól, a repülési felügyelettől kérnek majd okmányokat, ellátogatnak Kogalniceanura is, de szerinte a február 15-ei határidő, vagyis ameddig nekik jelentést kell készíteni, túl rövid. "Itt az a fő kérdés, lehet-e bizonyítani, hogy Románia területén az európai jogrenddel ellenkező cselekedetet hajtottak végre a kormány tudta nélkül vagy hallgatólagos beleegyezésével - mondta Szabó, hozzátéve: - Ha bárhol a világon egy katonai reptérre leszáll egy gép, az utasoknak ritkán nyomnak pecsétet az útlevelükbe."

Közben a Románia EU-csatlakozását ellenzők, kihasználva a botrányt, máris az ország integrációjának egy-két évvel való késleltetését vagy teljes felfüggesztését kérik. "Románia nem mond igazat a CIA-botránnyal kapcsolatban, ezért lehet, hogy még 2009-ben sem csatlakozik az unióhoz" - nyilatkozta Claude Moraes brit munkáspárti euro-képviselő.

Kogalniceanun kívül más, katonai repterekkel rendelkező romániai városok is felkerültek a "gyanúsítottak listájára". Román emberjogi szervezetek - magas rangú katonatisztek kíséretében - Temesváron, a Ialomita megyei Fetesti mellett és Tulcea megyében jártak, de semmi nyomra nem bukkantak.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD