"Megbocsátani igen, felejteni soha" - állt a szilágysomlyói zsinagóga előtti téren az első romániai holokausztmúzeum szeptember 11-ei megnyitására összegyűlt mintegy ötszáz résztvevő magyar, román, illetve angol nyelvű kitűzőjén. A tömeg egyperces néma csenddel adózott a holokauszt és a pontosan négy évvel azelőtti New York-i terrortámadás áldozatai emlékének, majd abban a szilágysági városkában, ahol valaha minden negyedik lakos izraelita volt, több mint fél évszázad után ismét felcsendült a zsidó ima: Müller Benjámin, a kolozsvári zsidó közösség vallási vezetője mondott áldást.

Az Észak-erdélyi Holokausztmúzeum és Dokumentációs Központ felállításának tervét két kulturális egyesület, a New York-i Jewish Architectural Heritage Foundation (Zsidó Építészeti Örökség Alapítvány - JAHF) és az erdélyi Hebraica Emlékegyesület kezdeményezte. A projektre eddig 150 ezer dollár gyűlt össze, főként amerikai magánszemélyek, többek között a JAHF alapítója, a szomszédos Szilágynagyfaluban született Alexander Hecht jóvoltából. Az adományokból külső tartógerendákkal megerősítették a zsinagóga szerkezetét, kijavították a tetőt, és a Lya Benjamin - Hary Kuller bukaresti történész házaspár berendezte a most megnyitott kép- és dokumentumkiállítást.

A szilágysomlyói múzeum fotóin szembeötlőek a kontrasztok: együtt látható a vonatállomás melletti fás ligetben reménykedően várakozó, jómódú zsidó polgári családokról és az oszlófélben levő auschwitzi hullahegyekről készült felvétel. Ám ennél is megrendítőbb a képek hangulata. A birkenaui rámpán rend van, teljes a fegyelem, látni, amint a frissen érkezettek pontos eligazítást kapnak. Úgy tűnik, az indulás megrázkódtatásai, a magyar csendőri atrocitások és az út borzalmai után Auschwitzba érkezéskor megnyugtató lehetett a német katonák egykedvűsége. Egy fotón rabruhás häftlingek (fegyencek) igazítják útba a még polgári öltözékükben feszengő újoncokat, miközben már szortírozzák elkobzott javaikat. Egy másik fényképen két vigyorgó alak, mintha a viccekben szereplő Kohn és Grün állna a halál előtti pillanatokban a gázkamra előterében.

"Valaha itt a sarki fűszerestől a szállodatulajdonosig Somlyó módos polgárai zsidók voltak, és senki nem gondolta volna, hogy ez már nem sokáig lesz így" - emlékeztetett a megnyitón Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. Mártonffy István helytörténész szerint az 1911-es népszámláláskor Szilágysomlyón 1444-en vallották magukat izraelita vallásúnak, és valamivel többen, 1500-an voltak a hatezres lélekszámú városkában 1944-ben is. Ma egyetlen zsidó sem él a 14 ezresre duzzadt Somlyón.

A zsinagógában kialakítandó holokausztmúzeum terveit Adam Aaron Wapniak építész már teljesen elkészítette, időközben azonban elfogyott a pénz, így egyelőre le kellett állni a munkálatokkal. A folytatáshoz további adományokra lenne szükség, mivel a román állam, bár nagyra értékelte a kezdeményezést, anyagilag nem járult hozzá a múzeumépítéshez. A városháza is csak az avatási ünnepség megszervezésében segített. Mindezek ellenére Alexander Hecht az alapítók és az eddigi adományozók nevében felajánlotta, hogy a múzeum segítséget nyújt az észak-erdélyi iskoláknak és más tanintézményeknek a történelemoktatásban.

SALAMON MÁRTON LÁSZLÓ / SZILÁGYSOMLYÓ