Micsoda történelmi ízléstelenség, persze a luxusért mindent lehet - ez volt a vélemények egyik szélső pontja, míg a másik véglet szerint ugyan mit tehet a festői környezet arról, hogy 12 évig a náci hatalom nagyjainak kedvenc tartózkodási helye volt, kár lenne ezért örökre veszni hagyni a csodálatos hegyi panorámát. A pró és kontra vélemények végigkísérték az építkezést, és amikor a közelmúltban megnyílt Berchtesgadenben az Intercontinental szállodalánc legújabb hotelje, mintegy summázva ismét napvilágot láttak.

Merthogy a világ legnagyobb szállodalánca nem akárhol építette az új hotelt: Berchtesgaden Hitler kedvenc hegyi üdülője volt, itt, az Obersalzbergen alakíttatta ki a Berghof (hegyi udvar) nevű rezidenciáját, ahol a "minden német tájak legnémetebbjének" kellős közepén gyönyörködött a környező csúcsokban, miközben háborús terveit kovácsolta.

Berchtesgaden egyébként meg is szenvedte Hitler szeretetét: az Obersalzbergről és a környező magaslatokról kitelepítették az ott lakókat, s a Hitler-rezidencia mellett egymás után építettek hegyi villát a náci nagyságok - Hermann Göringtől Martin Bormannig - úszómedencékkel meg persze bunkerekkel. Berchtesgaden lassan második kormányszékhely lett, ahol hétköznap délutánonként 3 órakor, ha "más, fontos elfoglaltsága ebben nem akadályozta", a Führer teraszán fogadta az alant elvonulók hódolatát.

A második világháború végén brit bombázók vetettek véget a hegyi idillnek, majd 1952-ben - miután a hatóságok észlelték, hogy ami megmaradt a Berghofból, az Hitler híveinek egyfajta zarándokhelyévé vált - felrobbantották, és a helyét növényekkel ültették be.

A Hotel Hitler elnevezés már csak azért sem lenne helytálló az új szállodára, mert annak a helyén nem is a Führer rezidenciája volt: egy része Göring birodalma volt, a recepció alatt 40 méterre pedig Bormann bunkerei húzódtak meg.

A két és fél éves építkezéssel - mondják a projekt védelmezői - nem történt más, mint visszahelyezték eredeti jogaiba Berchtesgadent, amely már a 19. század közepén neves hegyi üdülőhely volt, és nem tehet arról, hogy a nácik 12 évre kisajátították. Egyébként pedig a hely tulajdonosa, a bajor szabadállam már korábban gondoskodott arról, hogy a múlt ne merülhessen "csak úgy" feledésbe: 1999 óta közpénzekből fenntartott dokumentációs központ működik a hegyen, a most átadott szálloda szomszédságában, bemutatva azokat a terveket és tetteket, amelyeknek részleteit a lenyugvó nap fényében vagy éppen madárcsicsergés közepette csiszolgatták itt a Führer és társai. A központnak az elmúlt hat évben 600 ezer látogatója volt.

A Hotel Intercontinental Berchtesgaden nyilván nem számít ekkora rohamra. Erről már az árak is gondoskodnak: a legolcsóbb szoba 279 euró egy éjszakára, a legdrágább lakosztály 2500. Közvetlenül a nyitás előtt viszont nyílt napot rendeztek: bárki felkereshette a szállodát, végigjárhatta termeit és szobáit, megcsodálhatta a wellnessbirodalmat, s 1 euróért kávét és süteményt fogyaszthatott. A kíváncsiskodók 10 ezren voltak, de Hitler nyomát - a szervezők szerint - senki nem kereste.