Egy pszichiátriai beteggel szemben csak akkor lehet korlátozó eszközöket alkalmazni, ha viselkedése közvetlen veszélyt jelent önmagára vagy másokra. Amint állapota javul, az intézkedést meg kell szüntetni - egyebek közt ez áll abban a rendelettervezetben, amelyen a napokban végzik az utolsó simításokat a szakemberek. A szabályozás kidolgozására az egészségügyi törvény két évvel ezelőtti módosítása hatalmazta fel a szaktárca vezetőjét. A rendeletnek már januárban életbe kellett volna lépnie, ám két korábbi változata is finomításokra, módosításokra szorult, és most a harmadik variációról tárgyalnak a pszichiátriai osztályok, a járó betegeket ellátó ideggondozók, a szakminisztérium, az ombudsman és a betegek érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. Szilágyi Júlia pszichiáter, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának főtanácsosa, a megbeszélések egyik résztvevője úgy érzi, most van esély arra, hogy néhány héten belül végleges formába öntsék a dokumentumot, amely végre rendezné a hosszú évek óta áttekinthetetlen állapotokat.

A jogszabály több fogalmat is tisztáz, így például a fizikai korlátozásét. Az ilyen módszerek közül ugyanis csak egy az oly sokat vitatott, gyakran büntető "zárkaként" funkcionáló hálós ágy, amelynek használatát már négy éve alkotmánysértőnek minősítette az ombudsman, bírálta az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága, és amelyért még a múlt héten közzétett jelentésében is elmarasztalta Magyarországot az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet. Mint Szilágyi Júlia kifejtette: a korlátozó eszközök közé tartozik még például a lekötözés, a testi kényszer, az elkülönítés és az osztály, a részleg vagy az intézet elhagyásának megakadályozása is. A tervezet értelmében részletesen szabályoznák a fizikai, illetve kémiai korlátozás (gyógyszerek, injekciók) alkalmazásának feltételeit, például azt, hogy ki adhat ilyenre utasítást, mennyi időnként kell mindenre kiterjedően felülvizsgálni az érintett beteg állapotát, és milyen dokumentációt kell vezetni.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy az embertelen, megalázó pszichiátriai kezelés szimbólumává vált hálós ágyból ma még mennyit használnak hazánkban a különböző egészségügyi intézményekben. Szilágyi Júlia beszámolója szerint egy, még az előző kormány alatt készült felmérés arról tanúskodott, hogy csak a szociális otthonokban 38-at tartottak, de a Szociális és Családügyi Minisztérium akkor nem kapott teljes képet, kérdéseire nem minden megyéből érkezett válasz. Más, ugyancsak a szociális otthonokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy 2000-ben 12 megyében már egyáltalán nem alkalmaztak hálós ágyat, míg hét megyében és a fővárosban összesen 63 volt belőlük, egy másik felmérés szerint pedig 2001 októberében 19 ilyen eszközt tartottak nyilván. A tokaji fogyatékosotthonban például az ombudsmani vizsgálat a kilencvenes évek második felében még negyven hálós ágyat talált, amelyben gyakorlatilag "laktak" a betegek. Az intézetben azóta rendezték a helyzetet, csakúgy, mint a törökszentmiklósi szociális otthonban, ahol nyolc "ketrecet" számoltak fel, miután 2000-ben egy, a mozgásában így korlátozott beteg életét követelte egy tűzeset. Az ombudsmani főtanácsos ezzel együtt a pszichiátriai osztályokon még mintegy százra, a szociális otthonokban és fogyatékosokat ellátó intézetekben pedig harminc-negyvenre becsüli a hálós ágyak számát.

Ezek használatát egyértelműen megtiltaná a most készülő rendelet, amely a kórházaknak 15 napot adna, a szociális otthonokban pedig az év végéig szabna határidőt e gyakorlat felszámolására. A lekötözést viszont továbbra is megengedné a dokumentum, pedig a pszichiáterek szerint ez a hálós ágynál is nagyobb fizikai kínt okoz egy szorongó, nyugtalan betegnek - mutatott rá a szabályozás egyik kételyeket ébresztő elemére Szilágyi Júlia, aki ugyanakkor előrelépésnek tartja azt az előírást, amely szerint a beteget (legyen bármilyen is az állapota) legalább négyóránként el kell oldozni. Egyes otthonokban ugyanis sokszor napokig lekötözve fekszenek az egyébként járóképtelen, de önmagukat veszélyeztető fogyatékosok.

Szilágyi Júlia a most készülő rendeletet fontos lépésnek tartja afelé, hogy a pszichiátriai osztályokon, szociális otthonokban jobban érvényesüljenek az emberi jogok, amelyek helyzete szerinte még mindig igencsak gyenge. Bár most van kialakulóban az ellátottjogi képviselők rendszere, a szociális otthonokban pedig már évek óta érdekvédelmi fórumoknak kell működniük, ezek a legtöbb helyen csak formálisak - mondta, és úgy vélekedett: mindaddig nem várható átütő javulás ezen a területen, amíg nem változik az egészségügyi finanszírozás rendszere.