A szerb különleges rendőri erők tagjai elfogták a több évig álnéven Belgrádban bujkáló, természetgyógyászként dolgozó Radovan Karadzsics volt boszniai szerb államfőt. A háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt politikust Szerbia július végén kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy az EU érvénybe léptesse a Szerbiával aláírt stabilizációs és társulási egyezményt, illetve az átmeneti kereskedelmi szerződést. A megállapodások alkalmazását Hollandia vétózta meg, amely kitart amellett, hogy Belgrád csak akkor gyorsíthatja fel EU-integrációját, ha Hágába kerül Karadzsics bűntársa, Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsok is. A februári elnökválasztáson az európai integrációt támogató Borisz Tadics államfő újabb győzelmet aratott, a májusi előrehozott voksolás után pedig az ugyancsak mérsékelt Mirko Cvetkovics váltotta a kormányfői székben a nacionalista Vojiszlav Kostunicát. Októberre szétesett a legerősebb szerbiai erő, a kilenc éve ellenzéki Szerb Radikális Párt (SZRSZ); a kilépő mérsékeltek létrehozták a Szerb Haladó Pártot, s hamar jóval népszerűbbek lettek az elődpártban maradt keményvonalasoknál.