Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője 2004-ben azt jósolta The Long Tail (Hosszú farok) című könyvében, hogy a digitális terjesztésnek köszönhetően kiugróan nagy tempóban fogynak majd a mainstream ízlésbe nem tartozó - a népszerűséget leíró függvény hosszan elnyúló "farkán" található - kulturális termékek. Erre az elmúlt hetekben cáfolt rá Anita Elberse, a Harvard Business School marketingprofesszora. Elberse véleménye szerint az elmúlt évek amerikai film- és zenei eladási adatai azt mutatják, hogy az Anderson által emlegetett "hosszú farok" kifejezetten lapos. Az ismeretlen zenékből az emberek nem vásárolnak, csak csemegéznek, vagyis nem kalandozóképesek. A kevésbé ismert kulturális termékek tehát - éppúgy, ahogyan azt már az 1960-as években William McPhee szociológus is leírta - az internet korában sem tudnak maguknak közönséget szerezni. A vásárlók egyik csoportja eleve a népszerűt favorizálja, a másik ismeretlen dolgokat is ki mer próbálni, viszont - paradox módon - közülük kerülnek ki e produktumok leghangosabb kritikusai is.