2008. február. 20. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. február. 25. 16:36 Trend

Vendégnappalok

A tavalyi 10 millió külföldi vendégéjszakából közel 600 ezret olaszok töltöttek Magyarországon, ahova a németek, az osztrákok, a britek és az amerikaiak után a legtöbb turista Itáliából érkezik.

Jellemzően egy-két napra, legfeljebb egy hosszú hétvégére. A talján szokásoknak megfelelően a többség szervezett keretek között - javarészt Bécset, Pozsonyt vagy Prágát is érintő körút egyik stációjaként - ejti útba Budapestet. "Fél nap Pesten és ugyanennyi Budán, egy éjszakai városnézés, majd jöhet a Dunakanyar Szentendrével, Esztergommal, Visegráddal, aztán már mennek is tovább" - ismerteti az általános ügymenetet Varga Ágnes idegenvezető, aki a rendszerváltás óta kalauzol taljánokat magyar, illetve magyarokat olasz földön.

Tapasztalatai szerint egy hétvégénél többet a fapados járatokkal érkezők sem igen szánnak Magyarországra, ők legfeljebb ellátogatnak Gödöllőre, az Erzsébet királyné nyári rezidenciájaként propagált Grassalkovich-kastélyba is, ahol a Sisi-relikviák mellett lovas programban is részük lehet. "A pusztaprogram az olaszoknál nem a Hortobágy, hanem valami közelebbi helyszín. A lovasromantikából, a költséghatékonyság jegyében, mondjuk egy kecskeméti séta után Lajosmizsén, balatoni kiruccanásnál Szántódpusztán kapnak ízelítőt" - így az idegenvezető.

Az olasz buszos csoportok alig 1-2 százaléka szán egy egész hetet Magyarországra, ám például Sárospatakig vagy Pécsig ők sem jutnak el. A bejáratott programban Sopron, Győr, Veszprém és a porcelánmanufaktúrájáról Itáliában is ismert Herend szerepel, valamint a főváros és a Dunakanyar.

A HVG által megkérdezett idegenvezetők szerint az olaszok mindenért hálásak tudnak lenni, akár kétes minőségű - a gulyásromantikára kihegyezett - folklórprogramról, akár a magyar szecesszió remekléseit bemutató várostúráról van is szó. Az utóbbira persze jóval kisebb igény mutatkozik, mint az előbbire. "A nyilas vészkorszak idején számtalan menlevelet kiállító spanyol álkonzulról, Giorgio Perlascáról szóló, Egy igaz ember története című olasz film nyomán egyre többek kíváncsiak a pesti zsidó negyedre is, csak arra nehéz rávenni a csoportokat, hogy legyenek csendben a zsinagógalátogatások alkalmával" - mondja már idézett informátorunk.

A nagyobb, buszos csoportok mellett a fapados járatok beindítása óta egyre több kis csoport is érkezik Olaszországból. Ezek - és a szigorúan a nagy légitársaságokkal utazó tehetősebb "magánzók" - is igénylik az idegenvezetést, de velük már kulturális kalandokba is lehet bocsátkozni: opera-előadások, komolyzenei koncertek is bekerülhetnek a kínálatba, s az internacionális Szépművészeti mellett ők már az Iparművészeti, a Néprajzi vagy a Nemzeti Múzeumra is kíváncsiak, és fel lehet vinni őket a Nemzeti Galériába is. "Visszatérő kérdés, miért nincs Budapesten, berlini, londoni vagy római mintára, hetente legalább egyszer múzeumok éjszakája, amikor este 10-ig meg lehetne nézni a tárlatokat" - ad egy tippet a hazai turisztikai korifeusoknak Varga Ágnes. Szerinte a szórakozási lehetőségekre ugyanakkor nincs panasz, legfeljebb a látványosan elszabadult erkölcsökre. Az elmúlt öt évben egyre több idegenvezető számolt be nyilvános pornófilmforgatásokról. A Citadellán vagy a Hősök terén fényes nappal megejtett szexuális aktusok nem feltétlenül keltik jó hírét a már amúgy is Európa Bangkokjaként emlegetett magyar fővárosnak.

hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.