A 11 fős Alkotmánybíróság (AB) új tagjává választotta az Országgyűlés a volt brüsszeli nagykövet Trócsányi Lászlót, és második kilencéves mandátumát adta meg Kiss László pécsi egyetemi tanárnak. Egy hónappal később a parlament az exombudsman Lenkovics Barnabást és a kriminológiaprofesszor Lévay Miklóst szavazta be a testületbe. Népszavazási kezdeményezések tömege és az Országos Választási Bizottsággal (OVB) szembeni konfliktus nyomta rá bélyegét az idén az AB működésére: a 71 határozat közül 23 olyan ügyben született, amit első fokon az OVB bírált el (2000-ben például csak két ilyen döntést kellett hoznia az AB-nek). A két intézmény vitájának hátterében lényegében a parlamentáris demokrácia kontra közvetlen demokrácia dilemma állt. Az OVB számos esetben a parlament primátusát hangsúlyozó döntést hozott, az AB ezzel szemben többször is támogatta az állami költségvetést is érintő ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket. A konfliktusnak - amit az AB lényegében az OVB-re kényszerítve zárt le - sajátos színezetet kölcsönzött, hogy mindkét testület élén az MSZP javaslatára megválasztott személy (Bihari Mihály, illetve Szigeti Péter) áll. A bírák - Horn Gyula exminiszterelnök ügye kapcsán - több mint egyévi habozást követően jogot adtak a mindenkori államfőnek, hogy az alkotmányos értékek védelmére hivatkozva egyes személyektől megtagadja az állami kitüntetést.