Az ankarai parlament engedélyezte, hogy a török hadsereg offenzívát indítson a Kurd Munkapárt (PKK) észak-iraki hegyekben lévő bázisai ellen, miután a terrorszervezet az év során egyre véresebb merényleteket hajtott végre Törökország területén. Bár az USA nyomására nem került sor komolyabb török katonai akcióra Irak területén, Tayyip Erdogan kormánya fenntartotta magának a lehetőséget, hogy katonai erővel számolja fel a PKK iraki sejtjeit. A török hadsereg 140 ezer katonát sorakoztatott fel a határ mentén, a légierő pedig többször bombázott iraki kurd falvakat. A bagdadi kormány és az észak-iraki kurd autonómia megígérte, hogy elvágják a PKK utánpótlását, és megakadályozzák politikai tevékenységét. Közben mélypontra süllyedtek az amerikai-török kapcsolatok, miután a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága határozatot fogadott el, deklarálva, hogy 1915-1918 között népirtás áldozatává vált másfél millió örmény az Ottomán Birodalom területén.