Diplomáciai és tudományos csata bontakozott ki, miután egy expedíció titánból készült orosz zászlót helyezett el az Északi-sarkon, a tengerfenéken. A misszió azt akarta bebizonyítani - későbbi moszkvai bejelentés szerint a gyűjtött talaj- és vízminták alapján sikeresen -, hogy a sarkponton átvezető Lomonoszov- és Mengyelejev-hátság a szibériai kontinentális talapzat része. Így ugyanis a nemzetközi tengerjogi konvenció értelmében Moszkva kibővíthetné a partvidéktől jelenleg 370 kilométeres sávban húzódó gazdasági övezetét, és magának követelhetne egy 1,2 millió négyzetkilométeres területet a Kola-félsziget és a Csukcs-tenger között. Márpedig a sarkvidék jelentősége nő, mivel a jégtakaró olvadása nyomán elérhetővé válhatnak gazdag ásványkincstartalékai, és új hajózási útvonalak nyílhatnak meg. Becslések szerint a Föld még feltáratlan olaj- és gázkészleteinek 10-25 százalékát rejtheti az Arktisz, ahol a jégpáncél ma mindössze háromnegyede a 30 évvel ezelőttinek, 2040-re pedig teljesen eltűnhet. Dánia, Kanada, Norvégia és az USA is megkérdőjelezte az orosz követeléseket, és saját igényeinek is hangot adott, de Finnország, Izland, valamint Svédország is igyekszik legalább bányászati jogot szerezni az Északi-sark térségében.