Csak hajszálon múlt a szlovák vasúti teherfuvarozási vállalat, a Cargo Slovakia privatizációja: a tavaly júliusban hatalomra lépett Fico-kormány egyik első intézkedéseként lefújta az éppen finisében lévő pályázatot. A Cargo Slovakia csupán 2005 óta létezik: ekkor darabolták fel az állami vasúttársaságot a pályát kezelő Zeleznice SR-re, a személyszállító Zeleznicná spolocnost Slovenskóra, illetve a teherszállító Cargóra. Az új cég nem örökölt kedvező helyzetet, az 1999-es 24 százalékkal szemben 2004-ben a vasút már csak a szlovák teherszállítási piac 21 százalékát mondhatta a magáénak. Gazdálkodásának első évét 18,1 milliárd koronás (1 szlovák korona = 7,5 forint) forgalom mellett 713 millió koronás veszteséggel zárta. Ezt azonban a kohászati recesszió miatt elmaradt 1,8 millió tonnás szállítás számlájára írták, ráadásul az időközben elvégzett átszervezéseknek is köszönhetően már rövid távon nyereségre számítottak.

Épp erre hivatkozva kardoskodtak a magánosítás ellen a cég privatizációjának felvetésekor az - akkor ellenzékben lévő - mai kormánypártok. A Dzurinda-kormány azonban azt tervezte, hogy az eladásból származó 15-20 milliárd koronával a másik két vasúti cég 33,5 milliárd koronás adósságát csökkentik, mentesítve az államkasszát a korábban állami garanciával felvett hitelek visszafizetésétől. A 2005 végén meghirdetett privatizációs pályázat iránt 14 külföldi cég érdeklődött, közülük hárman jutottak el a kötelező érvényű ajánlat beadásáig. A 21,7 milliárd koronás vagyonnal és 12 ezer alkalmazottal rendelkező cég nyolcszáz mozdony és 16 ezer tehervagon mellett nagyszámú ingatlant is birtokol, így aligha véletlen, hogy az utolsó körbe jutott konzorciumok mindegyike valamelyik ismert szlovák pénzügyi befektetőtársasághoz volt köthető - a magyar MÁV például a Slávia Capitallal együtt állt a startvonalhoz. A privatizációs bizottság 2006 márciusában a J&T Finance Group és az osztrák vasutak Rail Cargo Austria leányvállalata által alkotott konzorcium 13,8 milliárd koronás ajánlatának az elfogadását ajánlotta. A Dzurinda-kormány azonban az előrehozott választásokra való tekintettel felfüggesztette a privatizációt, az őt váltó Fico-kormány pedig újra erős állami vállalatként képzeli el a cég jövőjét.

Ez azonban nem lesz könnyű, mivel a Cargo Slovakia 15 éve nem vásárolt új tehervagont, 1999 óta pedig mozdonyt sem, miközben az idén megnyitották a piacot a vasúti teherszállításban: bármely vasúttársaság fuvarozhat a szlovák pályákon. Ez persze nem megy zökkenők nélkül. A pozsonyi versenyhivatal már ki is szabott egy 75 millió koronás büntetést a Cargo Slovakiára, mivel az korlátozta az osztrák tőkéjű LTE Logistik céget, amely a barátlaki (Rohozník) cementgyár és az osztrák határ között szeretett volna szállítani. Lubomír Vázny, a Fico-kormány közlekedési minisztere lebegteti ugyan egy kisebbségi részvénycsomag eladását, de azt is legfeljebb szakmai befektetőknek. Szerinte német vagy osztrák cégről lehet szó, kizárta viszont a magyar és a lengyel kollégákat, akik szerinte a szlovákoknál is nagyobb szakmai problémákkal küszködnek.

A Cargo Slovakia jövőjét nagyban befolyásolhatja a Pozsonyig tervezett széles - az oroszországival és az ukrajnaival megegyező - nyomtávú vonal esetleges kiépítése. Ez jelenleg a kassai vasműnél végződik, ám orosz javaslatra a szlovák közlekedési minisztérium megvalósíthatósági tanulmányban vizsgáltatja meghosszabbításának lehetőségét a pozsonyi Duna-kikötőig. A szlovák szakemberek által 70-80 milliárd koronásra becsült projekt megvalósítása Fjodor Pekterov, az orosz vasutak gazdasági elemzője szerint a jelenleg Magyar- és Lengyelországon keresztül szállított áru egy részét is Szlovákia felé csábítaná, a minisztériumból származó információk szerint az orosz partner évi 20 millió tonnát garantálna. Ez pedig jócskán megváltoztatná a szlovákiai viszonyokat, hiszen az éves vasúti teherforgalom jelenleg 50 millió tonna, és ennek egyötödét teszik ki a tranzitszállítások.

TUBA LAJOS / POZSONY