A magyar földön működő bankok vezetői nem fogják imába foglalni Gyurcsány Ferenc nevét. 2004 őszén az ő fejében született meg a banki különadó ötlete, amely két év alatt 60-70 milliárd forintot vett ki a banktulajdonosok zsebéből. (A bankok választhattak: a 16 százalékos társasági adót fejelik meg 8 százalékponttal, vagy a kamatkülönbözetük 6 százalékát fizetik be extrasarcként.) Mikor már úgy nézett ki, hogy a két szűk esztendőt némi enyhülés követi, és a normális adó felett már csak a minden nyereséges vállalkozásra és nagy jövedelmű magánszemélyre kirótt 4 százalékos szolidaritási adót kell megfizetniük, akkor állt elő a második Gyurcsány-kormány újabb bankszomorító ötletével.

Így 2007-ben a hitelintézeteknek az államilag támogatott hiteleikből származó kamatbevételük után kell járadékot fizetniük, amellyel a kormány a lakáshitelek terheinek enyhítésére fordított közpénz generálta banki jövedelmet szándékozik megcsapolni, mondván: a lakosságnak szánt kamattámogatás a hitelkereslet élénkítésével a bankokat is gazdasági előnyhöz juttatta. Az utólagos jövedelemkorrekció mégsem elegáns dolog, még ha igaz is, hogy az Orbán-kormány hangulatjavító intézkedéseként 2002 tavaszán túlpörgetett lakástámogatási szisztéma a családok mellett - közvetett módon - a bankokat is többletjövedelemhez segítette. (A Magyar Nemzeti Bank korabeli becslése szerint 2003-ban a bankszektor kamatjövedelmének 15 százaléka, mintegy 68 milliárd forint kapcsolódott az állami támogatású lakáshitelekhez.)

Az idén januártól ketyegő járadék főként a lakáshitelezésben legaktívabb hitelintézeteket sújtja, vagyis az OTP és a nagyobb kereskedelmi bankok mellett a jelzálogbankokat. (Az FHB például bő egymilliárd forintos többletteherrel számol emiatt 2007-ben.) Miután a járadékot a parlament megszavazta, majd a köztársasági elnök is aláírásával szentesítette, a Magyar Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult jogorvoslatért. Túl azon, hogy nehezményezték a bankok újabb megsarcolásának gondolatát a kétéves különadóról szóló "egyezség" lejárta után, alkotmányellenesnek és az uniós versenypolitikába ütközőnek tartották a bankszektorra kirótt extraterhet. Mivel az AB nem talált alkotmányos kifogást a bankokra kiszabott járadékban, a bankárok kényszerűen lenyelték ezt a békát is. A magyar bankpiac jelenlegi profitabilitása mellett kétséges, hogy az újabb sarc miatt bármelyik bank is visszavonulót fújna.