Kétes elsőséget mondhat a magáénak a 143 milliós Oroszország: a Világbank adatai szerint élen jár mind a 100 ezer lakosra jutó balesetek, mind pedig a 10 ezer főre eső halálos kimenetelű autókatasztrófák terén. Hivatalos adatok szerint tavaly 230 ezer baleset történt az orosz utakon, s ezek következtében 290 ezer ember sebesült meg, és több mint 32 ezren vesztették életüket. A statisztikák csak részben jeleznek javulást: a halálos végű balesetek száma 2006-ban 3 százalékkal kevesebb volt ugyan, mint egy évvel korábban, ám a balesetekből 2,5 százalékkal több volt, mint 2005-ben.

A súlyos szerencsétlenségek száma akkor nőtt meg jelentősen Oroszországban, amikor a polgárok tömegesen ültek át a Ladákból, Zaporozsecekből és Moszkvicsokból a nagyobb teljesítményű nyugati autókba. Az 1991-ben szétesett Szovjetunió legnagyobb egykori tagköztársaságában - ahol ez a folyamat később zajlott le, mint a többi kelet- és közép-európai országban - a változás még inkább szembeszökő: a sokmilliónyi Zsiguli országából Oroszország néhány év alatt a hatalmas autócsodák világává változott. Moszkvában szinte egymást érik a legerősebb BMW-k, Mercedesek, illetve hatalmas motorral felszerelt különféle terepjárók, s a változás szele már megérintette a vidéki településeket is, ahol a helyi elit ugyancsak megszabadult a divatjamúlt orosz konstrukcióktól.

Az új autók megjelenése csak tovább rontott a korábbi "mindig a nagyobb autónak van igaza" alaptétellel jellemezhető közlekedési morálon: a jellemzően fekete színű, elsötétített üvegű járművek sokszor semmibe veszik a közlekedési lámpákat, s szinte sportot űznek abból, hogy még véletlenül se álljanak meg a zebrák előtt. A más elvet követő, általában külföldi autósokat - köztük a HVG tudósítóját - nemegyszer érte emiatt inzultus: a kettős záróvonal túlsó oldaláról előző, a babakocsit esetleg súroló autósok dudálással és nemzetközi kézmozdulatokkal adják tudtára a külföldieknek, hogy itt más szokások uralkodnak. Emiatt persze a gyalogosok is rettegnek: előfordul, hogy akkor sem mernek elindulni, ha az autó a zebra előtt megáll, inkább valahol máshol vágnak át az úton (s kerülnek ott a járművek alá). A hivatalos statisztikák szerint tavaly 7 ezer gyalogost gázoltak halálra, többségük szabálytalan helyen akart áttörni az autófolyamon.

A korrupció aránya is magas: orosz közvélemény-kutatók adatai szerint 2005-ben száz szabálysértésen kapott autósból 78 fizetett zsebbe, s 2006-ban is - bár valamicskét javult a helyzet - a szabálysértők 60 százaléka helyszíni készpénzdugással engesztelte ki a rend őreit. Sokan éppen azok közül az alkohol befolyása alatt vezető polgárok közül fizetnek, akik tavaly a balesetek 13 százalékát okozták. Tavaly több, szinte tömeggyilkosságba fajuló baleset is volt, részeg autósok kétszer is az út mentén szabályosan haladó katonai menetbe hajtottak, s több mint tíz kiskatona életét oltották ki.

Külön gondot okoz, hogy az orosz úthálózat - az utóbbi éveket jellemző gyors gazdasági növekedés ellenére - meglehetősen fejletlen. Még a két legjelentősebb várost, Moszkvát és Szentpétervárt összekötő út is csapnivaló minőségű: száz kilométereken át hiányzik a sávfelfestés, és az út menti fényvisszaverő táblákra is sokszor hiába számítanak az autósok. Tovább rontja a helyzetet, hogy a hatalmas országban nincs elég kórház az utak mentén, így sokszor órákba telik, amíg a balesetek sebesültjei orvosi ellátáshoz jutnak.

A helyzet súlyosságát az orosz kormány is látja, s többfrontos támadással igyekszik javulást elérni. Miközben drága propagandakampányokkal próbálják javítani a közlekedési erkölcsöt, és építik a részben fizetős, európai színvonalú utakat, a parlament a napokban fogadta el a szabálysértésekért kiszabható büntetéseket megtízszerező törvénymódosítást. Az új tarifa szerint a szabálytalankodókra több ezer rubeles (1 rubel = 7 forint) büntetés s néhány esetben - például alkoholos befolyásoltság esetén - 15 napos elzárás vár.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA