HVG

A felnőtt lakosság 16 százaléka volt közvetlenül érintettje közlekedési balesetnek - derül ki abból a felmérésből, melyet 2007. március 30-a és április 2-a között a HVG számára készített a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A válaszadók emlékezete szerint a balesetek túlnyomó többsége (80 százaléka) az elmúlt tíz évben következett be, ami minden bizonnyal csak kisebb részben magyarázható a közlekedés biztonságának romlásával, sokkal inkább azzal, hogy a kevésbé súlyos balesetek emléke az idő múlásával egyre inkább elhalványul. Ezt látszik igazolni, hogy a tízéves perióduson belül az elmúlt öt évben háromszor annyi balesetet tartanak számon az emberek, mint az azt megelőző ugyanilyen hosszú időszakban, és az is, hogy az 1997 előttre vonatkozó emlékeken belül nagyobb (57 százalék) a személyi sérüléssel járó balesetek aránya, mint az ezt követő tíz évben (43 százalék).

Összességében a teljes felnőtt lakosság 6 százaléka, körülbelül félmillió ember szenvedett sérülést közlekedési baleset során. Egyébként - a baleset kimenetelétől függetlenül - a válaszadók körében másfélszer annyian (55 százalék) vannak, akik azt állították, szenvedő alanyai voltak a balesetnek, mint ahányan azt, hogy előidézői (34 százalék). Az esetek egytizedében közös volt a felelősség. Az elmúlt tíz év baleseteit tekintve a kiemelkedően leggyakoribb típus a haladó járművek ütközése, a leggyakoribb előidéző ok pedig az elsőbbség meg nem adása volt.

HVG

A közlekedés biztonságának javulását elsősorban a közlekedési morál javulásától várják az emberek, a legkevésbé hatékony eszköznek pedig a szabályok megváltoztatását ítélik. A felmérésben szereplő hat biztonságnövelő "intézkedés" eredményességének megítélésében nincs különbség az autósok és a gyalogosok között, de a baleseti érintettség már nyomot hagy a véleményeken. Azok, akik részesei voltak balesetnek, a többieknél kevésbé gondolják célravezetőnek a büntetések szigorítását, és többet várnak a táblák és az útburkolati jelek megfelelőbb használatától.

Miképp a válaszadók a KRESZ módosítását ítélik a legkevésbé szükségesnek, a felmérésben szereplő, a jelenlegi szabályok megváltoztatását célzó mindkét konkrét javaslat is csak a közönség kisebb részének támogatását élvezi. Az autópályákon érvényes 130 kilométer per órás sebességhatár felemelését 160-ra több autós támogatja, mint gyalogos, de még az ő körükben is csupán negyedannyian vannak mellette, mint ellene. Az egyenrangú útkereszteződések szabályozására irányuló MDF-es javaslat lényegesen nagyobb támogatást élvez, mint a sebességhatár lazítása, de ebben a tekintetben is több autós áll a jobbkéz-szabály fennmaradása, illetve kiterjesztése mellett (51 százalék), mint ahányan újabb táblák vagy jelzőlámpák kihelyezésétől, esetleg a kereszteződés körforgalmasításától várják a nagyobb biztonságot (42). Azok körében pedig, akiknek a balesete az elsőbbségadás elmaradása miatt következett be, kétszer annyian (61) vannak olyanok, akik nem szabályoznák az egyenrangú kereszteződéseket, mint akik "tábláznának" (29 százalék).

HVG

BECK LÁSZLÓ