Több mint száz épületet károsítva, közel félmilliárd forintos kárt okozott az esőzések nyomán hirtelen lezúdult ár Mátrakeresztesen, igaz, a katasztrófáért a patakmeder korábbi beszűkítése is okolható. A rendszerint aszályos augusztusban rekordmennyiségű esőt mértek Keszthelyen - ősszel a korábban vízhiányos Balatonon meg kellett nyitni a Sió-zsilipet, nehogy a tó magas vízállása miatt a téli jég kárt tegyen a part menti védművekben, ingatlanokban -, Herend mellett pedig a vasúti sínek alatti töltést is elmosta a hirtelen jött csapadék. A beszántott vizesárkok és a csatornázatlanság miatt több tucat településen öntöttek ki egyébként jelentéktelen patakok. A máskor csapadékos júliusban viszont melegrekordok dőltek meg, a fővárosban 34 Celsius-fokot is mértek. A szélsőségekért több szakember a globális felmelegedést okolja, a klímakutatásra tavaly indított hároméves akadémiai kutatóprogramot 105 millió forinttal támogatja a zöld tárca. Magyarország az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásának 6 százalékos visszafogását vállalta az idén februárban hatályba lépett kiotói jegyzőkönyvben. A 120 millió tonnásra becsült összes magyar kibocsátás harmadának csökkentését a kiotói egyezmény és az uniós jog szerint piaci mechanizmusokra bízzák.