Olajálló világgazdaság
A tavalyinál lassúbb, de változatlanul egészséges, 3,2 százalékos növekedést ért el a világgazdaság 2005-ben a Világbank szerint, annak ellenére, hogy a globális konjunktúrára igencsak rányomta bélyegét a rekordmagasságba - nyár végére hordónként 70 dollárig - emelkedő és az év végén 60 dollár körül mozgó olajár. A konjunktúrában meghatározó amerikai gazdaság 3,6 százalékkal nőtt, lendületét sem a drága olaj, sem a Katrina hurrikán sokkja nem törte meg. Az sem ártott, hogy a jegybank szerepét ellátó Fed az infláció féken tartása érdekében az idén is folytatta a monetáris szigorítást, a kamatok fokozatos emelését.
HVG |
Az EU növekedése az idén is elmarad az amerikaitól, amiért a német, a francia és az olasz gazdaság gyengébb teljesítményét, átfogóan pedig az európai ipar romló hatékonyságát okolták a szakértők. Az eurózóna konjunktúrájának törékenysége miatt számos vezető politikus és közgazdász ellenezte, hogy az Európai Központi Bank december 1-jén - öt év után először - kamatot emelt. Ismét az EU-átlagnál gyorsabban nőtt az új kelet-európai tagállamok gazdasága, ám az ütem mindenhol mérséklődött - a lista végén Lengyelország és Magyarország állt. Az uniós tagság hasznaként könyvelhették el viszont, hogy a régió nyolc országába 2005-ben az előző évi másfélszerese, 25 milliárd dollár közvetlen külfölditőke-befektetés érkezett.
HVG |
Jó évet tudhattak maguk mögött a nyersanyag-kitermelő cégek is, amelyeknek szintén csinos hasznot hozott az általános világpiaci áremelkedés. Megdőlt néhány lélektani határ is: az 1999 óta folyamatosan dráguló arany unciánkénti árfolyama például negyedszázad után december elején átlépte az 500 dolláros szintet. Az aranynyal párhuzamosan drágultak és árrekordokat döntöttek a nemesfémek, például az ezüst és a platina. Évek óta nem látott magasságba emelkedett számos színesfém, így a réz, a cink, az alumínium ára is.
Kedvezően hatott az értékpapírpiacokra, hogy feléledt a vállalatok fúziós kedve, és újra voltak sikeres tőzsdei bevezetések, különösen orosz és kínai cégek részéről. A felvásárlási láz ezúttal az USA-nál erősebb volt Európában, ahol új lendületet vett az egységes és egyre inkább liberalizálódó piac ösztökélte konszolidációs hullám. A fúziók főszereplői az ezredfordulón felhalmozott adóssághegy alól kikecmergő távközlési cégek, valamint a közszolgáltató vállalatok és a bankok voltak.
