Tíz év alatt regionális vásárközponttá, a Közép-Németország, Lengyelország és Csehország alkotta térség legfontosabb kiállítási helyszínévé kíván válni Lipcse. Ez persze nem újdonatúj ötlet, hiszen a lipcsei vásárok neve már a 12. században fogalommá vált: az elsőt 1165-ben rendezték meg, 1190-től pedig évente kettőt, aztán hármat is tartottak. A mai nemzetközi vásárokhoz hasonlót először 1895-ben: akkor már nem a kereskedők játszották a főszerepet, hanem a gyártulajdonosok, akik termékeik mintapéldányait - a lipcsei vásár logóját is a Mustermesse (mintavásár) szó két M betűjéből kreálták 1917-ben - mutatták be. Ezt a koncepciót vette át a 20. század első évtizedeiben például London, Lyon, Bordeaux, a Majna menti Frankfurt és Lausanne is.

Németország második világháborút követő kettéosztása után a lipcsei vásárok nem vesztek el, csak átalakultak. Az északnyugat-szászországi város 1950-től évtizedeken át évente kétszer nagy csinnadrattával kísért, főként a szocialista országok gazdasági együttműködésének keretet adó KGST sikereit propagálni hivatott kiállításoknak adott otthont. Ezekre a napokra Lipcse "a világkereskedelem metropolisává változott. Az utcákon temérdek a gépkocsi, s a repülőtéren óránként 6-7 gépet fogadnak, illetve indítanak" - lelkendezett például 1960. március 4-én a magyar Esti Hírlap. Ekkoriban a lipcsei vásárok egyszerre szolgálták a szocialista tábor gazdasági erejének demonstrálását és adtak lehetőséget a bemutatón részt vevő nyugati társaságoknak, hogy kapcsolatokat építsenek ki a keleti blokk vállalataival.

Ez persze nem ment mindig zökkenőmentesen. A szocializmus korában a lipcsei vásárt járó szakemberek úgy emlékeznek vissza a rendezvényre, hogy "szinte az egész Stasi kivonult"; az NDK titkosszolgálata árgus szemekkel figyelte, ki kivel találkozik, és a külföldiek szállásai környékén egész éjszaka kopogtak az írógépek - nyílt titok volt, hogy az ügynökök írják aznapi jelentésüket.

A lipcsei sikersztori a berlini fal leomlása, a német újraegyesítés után is folytatódott: egyre nőtt a város - ahol olyan cégek telepedtek meg, mint a Porsche, a BMW és a Siemens - és vele együtt a vásárok jelentősége. A vásárközpontot üzemeltető és a rendezvényeket szervező, fele-fele arányban Szászország és Lipcse város tulajdonában álló Leipziger Messe GmbH leányvállalataival együtt mintegy háromszáz embert foglalkoztat.

HVG

Az új cég új koncepcióval is előállt, mondván, a tavaszi és őszi univerzális vásárok kora lejárt, "testre szabott" - szolgáltatásaikkal a kiállítók és az érdeklődők igényeihez igazodó - rendezvényekre van szükség. 1996 óta új, ultramodern vásárterület is segíti e tervek megvalósulását. A központ idei programjában 44 tematikus kiállítás szerepel, köztük olyan húzórendezvények, mint a tavaszi könyvvásár vagy az Európa legjelentősebb video- és komputerjáték-kiállításaként számon tartott, augusztus végi Games Convention, amely az idén minden eddigi rekordját megdöntötte: 15 ország 280 cégének termékeit 134 ezren nézték meg. A vásárszervező társaság adatai szerint tavaly összesen több mint 10 ezer kiállító vett részt a lipcsei vásárváros rendezvényein.

Csekélyebb népszerűséggel, de szintén a középkorig visszanyúló hagyományokkal büszkélkedhet a poznani nemzetközi vásár. A nyugat-lengyelországi város 1254-ben kapott vásártartási jogot, és fokozatosan fontos kalmárközponttá vált. A helyi kereskedőkben 1917-ben fogant meg az ötlet, hogy újfajta vásárt szervezzenek, és az elképzelés 1921 májusában öltött testet: akkor tartották meg az első poznani nemzetközi vásárt. 1928-ban pedig már 4,5 millió ember látogatott ki az új lengyel állam első évtizedének eredményeit demonstráló - Poznan városa és a vásáriroda által közösen szervezett - nemzeti kiállításra.

Az 1947-ben - természetesen ugyancsak a szocialista sikerpropaganda jegyében - újjáélesztett poznani nemzetközi vásárokat ma a 60 százalékban az államkincstár, 40 százalékban pedig a város tulajdonában álló Poznani Nemzetközi Vásár Kft. szervezi. A cég jegyzett tőkéje 42 millió zloty (2,5 milliárd forint). Az idei programban 31 rendezvény szerepel, ezek közül a legjelentősebbnek számító ipari technológiák és beruházási javak vásárán júniusban - az energetikától a fémiparon át a munkavédelemig - kilenc különböző "alvásár" várta a kiállítókat és az érdeklődőket. Tekintélyes még az őszi Polagra-Food mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásár, a fotócikkek és -szolgáltatások tavaszi bemutatója, valamint a bőripari és ruházati divathét. A rendezvényeket szervező kft által közzétett, szintén sikerpropaganda-ízű adatok szerint a lengyelországi vásárokon részt vevő külföldi kiállítók csaknem 40 százaléka a poznanit választja.

Középkori előzmények nélkül is a régió legfontosabbjai közé tartoznak a brnói vásárok - az első jelentős kiállítást 1928 nyarán, a Cseh Köztársaság megalakításának 10. évfordulója alkalmából rendezték meg. A dél-morvaországi város árumustrái is sikeresen vették a rendszerváltást. Az 1990-ben létrejött, Brnói Kereskedelmi Vásárok néven működő részvénytársaságban 64 százalékos részesedése van a Messe Düsseldorf német vásárszervező cégnek, 36 százalék Brno városáé. Az 570 főt foglalkoztató vállalat az internetes honlapján szereplő adatok szerint közvetve 9 ezer embernek biztosít munkát, a cseh GDP-t 4 milliárd, az adóbevételeket pedig 1 milliárd koronával gyarapítja.

A Brnói Kiállítási Központban rendezett vásárok és kiállítások mintegy fele a kelet-közép-európai régió legfontosabbjának számít a maga ágazatában - ilyen például a gépipari, a gasztronómiai vagy az információ- és kommunikációtechnológiai. Állításuk szerint több mint 30 százalékkal részesednek a régió nemzetközivásár-piacából.

Tovább élnek a vásári hagyományok a bulgáriai Plovdivban is, ahol 1892-ben rendezték meg az első mezőgazdasági és ipari kiállítást, aztán az 1930-as években kezdtek mintavásárokat tartani, amelyek 1936-ban már külföldi cégeket is vonzottak. A Nemzetközi Vásár - Plovdiv elnevezésű kiállításszervező cég ma is állami tulajdonban van. Bár Nikolaj Vaszilev akkori gazdasági miniszter már a 2002-es tavaszi vásár megnyitóján bejelentette, a kormány fontolgatja, hogy a társaság 49 százalékos tulajdonrészét tőzsdére viszi, ezt a lépést azóta sem tették meg. A plovdivi rendezvények közül - tavaly több mint 2800 kiállítóval - a műszaki vásár a legnépszerűbb, de sokan látogatnak el a fogyasztási javak bemutatójára és a mezőgazdasági, valamint a borászati kiállításra is. A 2004-es statisztikák szinte mindenben növekvő tendenciát mutatnak: a plovdivi vásárváros rendezvényein 63 ország képviseltette magát, és a csaknem 7400 kiállító cég 46 százaléka külföldi volt.

POÓR CSABA