Az egyetlen biztos pontnak az látszik, hogy - a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJT) adatai szerint - évente mintegy 50 ezer felnőtt vág neki Magyarországon az alapfokú számítógép-kezelői vizsgának. Azt, hogy összesen hányan tanulnak iskolán kívül számítástechnikát, a HVG által körbetelefonált szakemberek egyike sem tudta megmondani, de még csak megbecsülni sem. Az említett, úgynevezett ECDL (european computer driving licence) vizsga népszerűsége mindenesetre töretlenül növekszik, 1998-tól mostanáig összesen 200 ezren fogtak bele a tanulásba, s eddig 100 ezren szerezték meg az európai számítógépes jogosítványként is emlegetett bizonyítványt - mondta el a HVG-nek Alföldi István, az NJT ügyvezető igazgatója.

Már 38 éve foglalkozik oktatással az e téren piacvezetőnek tartott Számalk Oktatási Rt., ahol az iskolarendszerű képzésben részt vevőkön kívül pillanatnyilag 3 ezer főt okítanak - mondta el Komáromi László marketingigazgató. A tanulókért nekik is komolyan meg kell küzdeniük a piacon, ahol mintegy 5 ezer kisebb-nagyobb cég tülekszik. A legolcsóbb tanfolyamért 24 ezer forintot kérnek, a komoly szoftverfejlesztő-képzés viszont akár 150 ezer forintba is belekerülhet. A Számalk több cég számára is szervez rendszeresen oktatást, ám tapasztalataik szerint a dolgozók maguk is érzik, mire volna szükségük, s nemritkán önként iratkoznak be egy-egy tanfolyamra. Komáromi szerint egyébként a számítógép használatának oktatása az éles konkurenciaharc ellenére is jó üzlet, pontosabban, "aki jól csinálja, annak biztos bevételt hoz: van rá fizetőképes kereslet, és különféle pályázatok révén állami támogatások is szerezhetők".

Az országos hálózatot működtető Perfekt Rt.-nél, amelynek tevékenységében csupán 6-7 százalékos arányt képvisel az ilyen képzés, tavaly 1200-an, az idén eddig 450-en tanultak számítástechnikát - készített gyors statisztikát a HVG-nek Sebők Rita marketingigazgató. Elsősorban az alapfokú tanfolyamaikat keresik, vagyis a Windows, az Excel, a PowerPoint alkalmazása iránt a legnagyobb a kereslet.

Az éles versenyt a Perfektnél is érzik. "A legtöbb baj a kis bt-kkel van" - fogalmaz Sebők Rita, az egy-kétféle képzésre specializálódott, a tulajdonos lakásában, elavult gépeken oktató mikrovállalkozásokra utalva, amelyek leszorítják az árakat. Ebbe a versenybe a Perfekt nem tud beszállni - mondta Sebők. Egy 15-20 fős oktatóterem napi bérleti díja minimum 25 ezer forint, de Budapesten lehet akár 120 ezer is. A tanár órabére 2-7 ezer forint, és a cég kötelező regisztrációjának díja is növeli a költségeket. Ezek alapján egy negyvenórás tanfolyamért, 15 fős csoporttal - amely még jól kezelhető - számolva, legkevesebb 38 ezer forintot kell kérniük fejenként.

Nem hiszi, hogy általában baj lenne "a kis bt-kkel" - tromfol Csobádi Zoltán, maga is egy kis vállalkozás vezetője. Hiába kerülne egy tanfolyam 100 ezer forintba, ő Miskolcon ennek legfeljebb a felét kérheti el - magyarázza. De a jelek szerint az alacsony ár ellenére sem boldogul, éveken át jól menő cégétől ugyanis elmaradoztak a tanulni vágyók: mostani egyetlen tanfolyamát mindössze öten látogatják. Mint mondja, nem tudta kitermelni a - képzésben részt vevők és a képző intézmények által igénybe vehető különböző kedvezmények feltételéül szabott - akkreditáció 1 millió forintos költségét, ezért aztán adó-visszatérítést sem ígérhet kuncsaftjainak.

Évente 6 ezer hallgatót - elsősorban a komputer alapfokú kezelését elsajátítani kívánó felnőtteket - tanít a 2F Oktatói Kft. az ország 105 pontján. A szegedi székhelyű, olasz tulajdonosok kezén lévő cégnél nem érzik a hallgatók számának csökkenését, ám azt Szikora Mária, a társaság ügyvezetője is látja, hogy nem megy jól a kis cégeknek. "De hát az akkreditációs rendszert - teszi hozzá - éppen azért vezették be, hogy ne lehessen lakásban, elavult gépekkel oktatgatni számítástechnikai képzés címén." A minőséget persze meg kell fizetni; annak, aki hosszú távon meg akar élni az informatikaoktatásból, mindenképpen megéri az akkreditáció - mondja Szikora, hozzátéve: előbb-utóbb a vevőknek is fontosabb lesz az árnál a minőség.

Ennek a jóslatnak talán az sem mond ellent, hogy a fogyasztóvédők nemigen találkoznak számítástechnikai képzésekkel kapcsolatos panaszokkal. "Az emberek nem fordulnak hozzánk ilyen ügyekben. Talán mert nem tudják, hogy megtehetnék" - fejtegeti a HVG-nek Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője. Hivatalos panasz nélkül pedig nem tudnak eljárni, holott - mint mondja - lenne mit megnézniük. Jó tudni például - figyelmeztet Siklósi -, hogy a tanfolyamok reklámja ajánlatnak minősül, a meghirdetett árnál többet nem szabad kérni a szolgáltatásért, a tankönyvekért vagy a bizonyítványért pedig nem lehetne pluszdíjat felszámítani.