"Az épület arénaszerűen kialakított szárnyai hatalmas zöld területet fognak majd közre, melyen mesterséges dombot építünk" - mutat körbe az építésvezető a Debreceni Egyetem (DE) szerkezetkész, összesen 17 500 négyzetméteresre s több mint kilencszáz férőhelyesre tervezett diákszállójának építkezésén, melyet ha minden jól megy, a jövő tanév kezdetén vehetnek birtokukba a diákok. A mintegy 4 milliárd forintos beruházás ppp-program révén valósulhat meg. A kollégiumként és olcsó diákszállodaként is funkcionáló komplexumot a debreceni székhelyű Hunép Universal Rt. építi fel az ingyenesen rendelkezésére bocsátott telken. Az egyetem pedig legalább 24 éven át kollégiumi szolgáltatást vásárol tőle diákjainak, méghozzá havonta és férőhelyenként átlagosan 36 ezer forintért. A dolog lényegét tekintve: bérli a kollégiumot.

HVG

Az egyetem tulajdonképpen az Oktatási Minisztériumnak (OM) spórol, amely évente mindössze 10 milliárd forintot költ infrastrukturális beruházásokra, ideértve nem csupán az új létesítmények építését, hanem a régiek felújítását is. "Az elmúlt hat évben megháromszorozódott a felsőoktatásban tanulók száma. Magyarország ugyanakkor az európai felsőoktatást egységesíteni hivatott bolognai folyamat révén egyre több külföldi hallgatóra számít, s vállalta, hogy 2010-ig kialakítja ennek feltételeit. Számításaink szerint 160-200 milliárd forintnyi épületünk hiányzik, amiből nem nehéz kiszámolni, hogy ppp nélkül 16-20 év alatt hoznánk be lemaradásunkat" - kalkulál Fiala István, az OM beruházási miniszteri biztosa.

"A DE már jóval a kormányhatározat megjelenése előtt részt vett hasonló konstrukcióban" - dicséri intézménye úttörő szerepét Kollár József fejlesztési igazgató. A kelet-magyarországi campus ugyanis már 2002-ben birtokba vehette azt a szintén a Hunép Rt. által épített és üzemeltetett háromszáz fős diákszálló első két épületét, melyekben elsősorban külföldi diákok laknak havi 50-60 ezer forintért, s amelyben klubszoba és mosókonyha, még fitneszterem is helyet kapott.

Miskolcon még nem állnak ilyen jól, ám a tavaly októberben megkötött szerződés alapján 2006. február 1-jére már beköltözhető lesz a 605 személyes diákhotel, melynek szobáihoz saját fürdőszoba és minikonyha is járul, s melyben a már-már kötelező elemnek számító fitneszterem mellett büfé, gyógyszertár és élelmiszerbolt is lesz. Néhány szobát kifejezetten a főleg Budapestről ingázó előadók számára rendeznek be, de lesznek itt a mozgáskorlátozottak számára is gond nélkül használható minialbérletek is. "A Miskolci Egyetem (ME) közel 15 ezer hallgatójára most csupán 1500 kollégiumi hely jut" - támasztja alá egy szimpla számpárral az építkezés szükségességét Széll Gábor, az egyetem gazdasági és műszaki igazgatója.

Számos jogi akadály állt és áll a két éven belül több mint 10 ezer új kollégiumi férőhelyet ígérő OM ppp-projektjei előtt. Ezek közül eddig mindössze egyet igazítottak a nagyszabású tervekhez, a költségvetési intézmények hosszú távú elköteleződését tiltó jogszabályt. Az új költségvetési törvény kimondja: a korábbi egy év helyett az egyetemek ezentúl akár húsz évre is adósságba verhetik magukat. A ppp-programok megvalósítását nem segíti az sem, hogy a közbeszerzési törvényre hivatkozva a jogalkalmazók beruházásnak vagy építési koncessziónak minősítik. "Így fordulhatott elő, hogy az egyik ppp-pályázat kiírásánál már a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetés is komoly nehézséget jelentett" - emlékszik vissza Fiala, hozzátéve: nem tisztázott a ppp-pályázaton nyertes cég adózása sem, s ezért időről időre egyedi állásfoglalást kell kérniük az adóhatóságtól. Szabó János, a több projektben is érintett OTP Ingatlan Rt. vezetője a HVG-nek elmondta, nem kis fáradságukba került, amíg dűlőre jutottak az adóhivatallal az áfabesorolásukkal kapcsolatban. Ennek részleteit azonban - mondván, hadd dolgozzon a konkurencia is - nem árulta el. A jogi ellentmondások végleges megoldásáig az OM, illetve a ppp tárcaközi bizottság által elfogadott terveket beemelik egy-egy kormányhatározatba, amely így ad zöld utat az egyes építkezéseknek.

A karbantartás az építtetők feladata lesz. Fiala szerint különösen fontos, hogy az egyetemek minden részletre kiterjedő, garanciákkal teli szerződéseket kössenek a szolgáltatókkal. "Ha az elkészült diákhotel nem olyan lesz, ahogyan azt a szerződésben rögzítettük, nem kezdődik el a bérleti jogviszony" - mondja teljes magabiztossággal az ME műszaki igazgatója. Hasonló optimizmussal áll a kérdéshez Fiala miniszteri biztos is: "Szerződésszegés esetében természetesen perelhető a szolgáltató, aki valószínűleg nem kívánja ilyesmivel veszélyeztetni jövőbeli részvételét hasonló állami tenderekben." Külső megfigyelők azonban azt állítják, hogy az egyetemek nem dolgoztak ki megfelelő szankciórendszert a karbantartási munkálatok elmaradásának, nem kellő minőségű teljesítésének esetére, így könnyen lehet, hogy az átadáskor még tetszetős épületek helyiségei néhány éven belül siralmas látványt nyújtanak majd. Egyelőre az is homályos, mi lesz az épületek sorsa a bérleti szerződés lejárta után. A szerződések e tekintetben jobbára csak azt rögzítik, hogy a felek két évtized múltán eldönthetik, folytatják-e tovább a bérleti konstrukciót, vagy az egyetem megvásárolja az épületet, esetleg harmadik személynek adják el a koleszokat. A miskolci szerződés értelmében az egyetem húsz év múlva, ha akarja, 1 forintért megvásárolhatja az épületet. A konstrukció így lényegét tekintve lízing, ám mivel ez a műfaj költségvetési intézmények részére tilos, jogilag itt is szolgáltatásvásárlásról van szó.

A ppp-beruházásoktól vár megváltást a Nemzeti Sporthivatal (NSH) is. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős utódhivatala az elkövetkező két évben országszerte száz új tornatermet, kistérségenként ötven új tanuszodát és megyénként egy új sportlétesítményt ígér. Az önkormányzatok közbeszerzési eljárás során magánbefektetőket bíznak meg, majd az épületeket legfeljebb 15 éven keresztül bérlik a beruházóktól. Ezt hivatalosan - az itt ugyancsak jelentkező jogi problémák miatt - szolgáltatásvásárlásnak hívják. Az állam a megyei sportcsarnokok esetében 20-25, az uszodák és tornatermek esetében akár 50 százalék erejéig is beszáll az önkormányzatok költségeibe. "Persze csak addig, amíg kitart a 2007 és 2021 között erre tervezett 1-1 milliárd forintos éves keretünk - figyelmeztet az NSH tavaly majdnem 30 millió forintból gazdálkodó ppp-irodájának vezetője, Antalóczi Zoltán, hozzátéve: - Aki későn jelentkezik, annak lehet, hogy már nem jut pénz."

A sportlétesítmények ügye korántsem áll olyan jól, mint a kollégiumoké. Egyelőre mindössze két megyei - Gyöngyösre és Mosonmagyaróvárra tervezett - sportcsarnok üzleti terve ment át a hivatal és a ppp tárcaközi bizottság rostáján. Ha megszületik róluk a kormányhatározat, akár heteken belül megindulhat a közbeszerzési eljárás is. A száz megálmodott új tornateremhez eddig közel hetven (a feltételeknek megfelelő) kérelem érkezett az NSH-hoz az önkormányzatoktól, a tervezett ötven uszodából 45-nek lenne gazdája. A pályázatokat valószínűleg tömbösítik, vagyis öt-hat pályázatot egy csomagban írnak ki, hogy a befektetőknek - a ppp-iroda vezetőjének szavai szerint - egyáltalán megérje elgondolkozni a 100-425 millió forintos beruházásokon.

"A magyar börtönök túlzsúfoltak. Amíg ez tart, fennmarad annak a veszélye, hogy a raboknak megalázó körülmények között kelljen élniük" - egyebek mellett az Európai Bizottság jelentésének eme megállapításával érvel már egy ideje az Igazságügyi Minisztérium (IM) két új börtön építése mellett. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának adatai szerint január közepén 16 629 rab osztozott a meglévő 11 400 férőhelyen, vagyis 146 százalékos volt a börtönök telítettsége.

Évekig tartó tervezgetés, a Pénzügyminisztériummal több hónapos egyezkedés után a kormány 2004 májusában adott zöld utat a beruházásoknak, melyek nyomán a telítettség körülbelül 130 százalékosra csökkenhet. Három tucat település jelentkezése után októberben eldőlt, hogy Szombathelyen és Tiszalökön épül szép új büntetés-végrehajtási intézet, elsősorban börtön és fegyház fokozatú (HVG, 2004. október 23.). Szombathelyen az IM ingyen megkapta a Honvédelmi Minisztériumtól az egykori Savaria Kiképzőközpont területét, s lapzártánk után derül ki, ki nyeri el a tervezési megbízást. Tiszalökön egy kihasználatlan ipari parkban épül börtön, amitől 350 új munkahelyet, a helyi beszállítóknak piacot s még több új befektetőt remél az önkormányzat. Az IM tervei szerint a nyáron köthetnek szerződést a leendő építő konzorciummal.

A cégek nemcsak megépítik, hanem üzemeltetik is a börtönöket, beleértve a rabok etetését, munkáltatását, illetve a rájuk való mosást. Bár brit ppp-börtönökben még a foglyok őrzését és a szállítását is a vállalkozók végzik, Magyarországon e feladatokat, illetve az egészségügyi ellátást nem adják magánkézbe. A tervek szerint 2007. június 1-jéig felépítendő börtönökért az állam 15 éven keresztül mai áron számolva legfeljebb évi 1, 9 milliárd forintot fizet a beruházó-üzemeltetőknek, majd a futamidő lejárta után az épületek állami tulajdonba kerülnek. A magántőkéből épülő börtönök 15 év múltán sem lesznek drágábbak annál, mint ha közpénzből finanszírozták volna őket - nyilatkozta a HVG-nek Radnay József, az IM főosztályvezető-helyettese. Ennyi idő alatt az államnak úgynevezett jelenértéken számolva 38-55 milliárd forintjába kerülne a beruházás és üzemeltetés, míg a ppp-konstrukcióban "csak" 36-52 milliárdba.

A legkevesebbet a Magyar Televízió (MTV) új székházáról lehet tudni. Az óbudai Kunigunda útra tervezett háromemeletes, 32 ezer négyzetméteres épület három stúdiónak ad majd otthont - nyilatkozta a HVG-nek Takáts Imre, az MTV elnöki tanácsadója. Hogy ki építheti föl és üzemeltetheti legalább húsz évig, csak lapzártánkkor dől el. Egy ilyen épület a becslések szerint - a stúdiók berendezése nélkül - legalább 10-12 milliárd forintot kóstál.

HERMANN IRÉN, PÁLMAI ERIKA