HVG

Tovább növelték előnyüket a budapesti pályázók vidéki versenytársaikhoz képest az uniós támogatásokért folyó versenyben, jóllehet Magyarország az amúgy is fejlettebb központi régió viszonylagos túltámogatása miatt a 2004 és 2006 közötti első fejlesztési periódusban is sok kritikát kapott. Míg azonban az első nemzeti fejlesztési tervben a fővárosiak a forrásoknak átlagosan csak az egyötödét kaparintották meg, addig a 2007-től indult Új Magyarország fejlesztési terv keretében az eddig megítélt 298,7 milliárd forint támogatásból 151,7 milliárd forintot, vagyis 50,7 százalékot vitt el Budapest.

A főváros és Pest megye - vagyis a közép-magyarországi régió - paradox módon éppen annak köszönheti kedvezményezett voltát, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermék az uniós átlagnál is nagyobb. Emiatt ugyanis ezt a régiót fokozatosan kivonják a támogatottak köréből, így Budapestnek és Pest megyének legkésőbb 2013 végéig fel kell használnia a rendelkezésére álló mintegy 600 milliárd forintot. Ráadásul ennek egyharmadát már 2010-ig, az évenként meghatározott keret ugyanis az adott évet követő harmadik év végéig hívható le, vagyis a 2007. évi mintegy 200 milliárd forint elköltésére már csak két és fél év van hátra. Túlzott aggodalomra nincs még ok ugyan, de nem árt az igyekezet: a 2004-2006 közötti nemzeti fejlesztési terv keretében elnyert 144 milliárd forintból eddig 79,3 százalékot fizettek ki a budapesti projektgazdáknak; az év végéig a teljes összeggel el kell számolni.

HVG

Az Új Magyarország tervben azonban a kormány döntése alapján támogatott, kiemelt projektek egyelőre döcögnek. A Budapestet érintő, már elhatározott 18 fejlesztési terv közül eddig még egyre sem kötötték meg a támogatási szerződést, és bár a Szabadság híd rekonstrukciójáról várhatóan napokon belül aláírják a kontraktust, az 50 millió eurónál (mintegy 12 milliárd forintnál) nagyobb beruházások, így a 4-es metró esetében még az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia a magyarországi döntést.

SZABÓ YVETTE