Te már megnézted, hogy diszlexiásak-e a gyerekeid? Ez a mondat nem egy szülői értekezleten, hanem egy privát e-mail végén szerepelt, mégpedig az internetes szolgáltató jóvoltából. A kéretlen levélvégi reklám annyira bosszantotta a levelezőrendszer felhasználóit, hogy a témáról külön vitafórumot indítottak. A hozzászólók főleg azt sérelmezték, hogy a reklámüzenet a magánlevél részeként jelent meg. "A levélvégi reklám törvénysértő gyakorlat, amennyiben a hirdetést nem különítik el egyértelmű módon" - nyilatkozta az ügyről a HVG-nek Sylvester Nóra, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) informatikai szabályozási igazgatója.

Eleve törvényellenes a spam, azaz a kéretlenül küldött elektronikus hirdetés. Az internetes marketinget szigorúan szabályozza az adatvédelmi, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló, illetve az úgynevezett direktmarketing-törvény (utóbbi a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésére vonatkozik). "Elvileg e-mailben még engedélyt sem lehet kérni az elektronikus hirdetés küldéséhez, mert ez, ha a cég neve is szerepel benne, önmagában elektronikus hirdetésnek minősülhet. Ezért a felhasználó hozzájárulását kizárólag saját honlapon keresztül, postán vagy telefonon lehet megszerezni" - mondta Sylvester Nóra. A felhasználók hozzájárulásáról a címlistákat összeállító, tároló, forgalmazó és felhasználó cégeknek szigorú nyilvántartást kell vezetniük, erre, valamint a hozzájárulás-kérésre figyelmeztetniük kell a listáikat megvásárló ügyfeleiket is. Ezt az NHH ellenőrzi, s tavaly mintegy ezer eljárás során összesen közel 4 millió forintnyi büntetést szabott ki cégek ellen (a legnagyobb tétel 250 ezer forint volt), elsősorban kéretlen e-mailek miatt. A panaszok száma egyébként 2006 óta megháromszorozódott.

A kéretlen e-mailek küldői (a spammerek) a különböző adatvadászprogramok segítségével gyűjtött címeket listákba rendezik, majd e listákat - sokszor újabb kéretlen hirdetésben - eladásra kínálják fel. Ilyen volt az az NHH-nál felhasználók százai által bepanaszolt, olykor Nagy Sándor, máskor pedig Beno György és Osváth Sándor neveken szereplő személy, aki tavaly 30 ezer forintért árusította - természetesen spamekben - több mint félmillió magyar cég és magánszemély e-mail címét. A külföldi szerverről működtetett e-mail címet a hatóság az internetes szolgáltatónál többször is betiltatta, majd személyes adatokkal való visszaélés miatt rendőrségi feljelentést tett, végül az ügyet átadta a rendőrségnek. A rendőrség azonban bűncselekmény hiányában beszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, nem állt fenn jelentős érdeksérelem, így az NHH a fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbította az esetet, ahonnan egyelőre nem kapták meg a próbavásárlás eredményét - tájékoztatta a HVG-t Sylvester. Maga az NHH ugyanis nem szerezhet bizonyítékot a törvénysértésről próbavásárlással.

Bár az utóbbi extrém példa, az elektronikus levelezést elárasztó kéretlen reklámok mindennapos bosszúságokat okoznak. Más a törvényes rend, és nagyon más tehát a gyakorlat. Vélhetően emiatt döntöttek úgy a gazdasági tárcánál, hogy a reklámtörvénybe beépítenék azt a passzust is, hogy a cégek a közvetlen megkeresés módszerével - postai úton vagy e-mailen - csak akkor küldhetnek reklámanyagot potenciális ügyfeleiknek, ha ahhoz a címzett előzetesen és egyértelműen hozzájárult. Egy ilyen nyilatkozatnak a személyes adatokon kívül tartalmaznia kell azt a megállapítást is, hogy "a hozzájárulás önkéntes, és megfelelő tájékoztatás birtokában" történt meg. Az erre vonatkozó kérés pedig nem tartalmazhat közvetlen reklámot, de még a vállalkozás nevét vagy megjelölését sem.

Bár feltehetően főleg a spammerek, s nem a direkt marketinggel foglalkozó cégek voltak a módosítás első számú címzettjei, utóbbiak körében elementáris felzúdulást váltott ki a korrekciós szándék, mivel radikális változást jelent a mai gyakorlathoz képest. Eddig ugyanis a marketinganyagokat szabadon küldhették el mindazok lakcímére, akik ezt a központi nyilvántartásban vagy a telefonkönyvben nem tiltották meg, illetve szabadon vehették át egymástól a hasonló tevékenységet folytató cégek úgynevezett kapcsolatfelvételi listáit. Az ezeken való megjelenést, vagyis a személyes adatok marketingcélú felhasználását eddig is bárki letilthatta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában - vagyis a központi nyilvántartásban -, illetve a jegyzőnél. A telefonos szolgáltatóknál például a szerződéskötéskor - vagy akár azt követően is - jelezni lehet, ha az előfizető nem hajlandó kéretlen reklámot fogadni, ezt a 2003-as hírközlési törvény által előírt módon egy paragrafus szimbólum jelzi a telefonkönyvekben. E-mailben és sms-ben történő, címre küldött ajánlatok esetében viszont eddig is szükség volt a fogadó fél előzetes jóváhagyására - legalábbis a törvények szerint.

"A tervezet tönkretenné a direkt marketinget, így 6500 munkahely kerülhet veszélybe - summázta a szakma törvénymódosítással kapcsolatos kifogásait Csánk László, a Direkt Marketing Szövetség főtitkára. A direktmarketing- és áruküldő cégek által generált forgalmat a szakma több mint 300 milliárd forintra becsüli, az ebből származó állami bevétel - például általános forgalmi adó vagy termékdíj formájában - pedig csaknem 60 milliárd forint, ami most szintén csökkenhet. A kilátásba helyezett, kötelező hozzájárulást kérő levelek 30-40 százalékos költségnövekedést jelenthetnek - tette hozzá Csánk. Pedig a megkérdezettek mindössze 26 százaléka utasítja el a direktmarketing-anyagokat, sőt van, aki kimondottan ezekkel a katalógusokkal a hóna alatt indul vásárolni - idéz egy 2006-os felmérést. "Ha a módosítást elfogadja az Országgyűlés, mindenki kiskaput keres majd, még több lesz a címzetlen, válogatás nélkül bedobott reklámanyag a postaládákban, ezek veszik át az eddig személyre szabottan, név szerint küldött promóciók helyét is" - nyilatkozta a HVG-nek Szentirmay László, a Promo Direkt Marketing és Piackutató Kft. ügyvezetője.

Módosításokat amúgy a szakma is szükségesnek tartana. Csánk szerint például régóta szorgalmazzák, hogy a reklámanyagot elutasító személyek listáját (amelyet "Robinson-listának" neveznek) az adatgazdacégek átadhassák egymásnak, ám ez adatvédelmi megfontolásból tilos, pedig alkalmas volna mindazok kiszűrésére, akik ellenszenvvel viseltetnek eme hirdetési forma iránt. Az adatközvetítői, adatbrókeri tevékenységet pedig a szabályozás nem tiltja, de nem is definiálja - állítja Györke Dániel, a Schober Information Group magyarországi irodájának vezetője. "A listaközvetítést sokan szabályozatlan üzleti tevékenységnek tartják, pedig csak arról van szó, hogy élünk a jog adta mozgástérrel. Ráadásul Magyarországon az állam a legnagyobb listabróker. Külföldön ritka, hogy a központi adatbázist direktmarketing-célokra is fel lehessen használni" - tette hozzá (lásd Címpiaci tarifák című írásunkat). E tekintetben is szigorodna a szabályozás: a direktmarketing-cégeknek 2009. május 31-éig a meglévő ügyfeleik hozzájárulását is be kell szerezniük, s ha ez nem történik meg, a reklámhoz való hozzájárulást elmulasztók címét törölniük kell. A kapcsolatfelvételi listák átadása vagy eladása pedig szinte lehetetlenné válik, mivel ehhez az ügyfélnek az átvevő cég nevének és tevékenységének ismeretében, írásban kell hozzájárulnia.

A módosítás ugyanakkor nem érinti a politikai marketinget, pedig a lakcímre érkező kéretlen pártpropaganda-anyagokat szintén sokan sérelmezik. A választási törvény engedélyezi ugyan a tájékoztató anyagok postai szétküldését, de csak közvetlenül a választás előtt. A négyévenkénti, teljesen jogellenes (telefonos, sms-es) kampányok jogi keretek közé szorítására a politikai pártok eddig nem mutattak hajlandóságot - minősítette a törvénymódosítás-tervezetet Freidler Gábor, az adatvédelmi biztos irodájának főosztályvezetője. Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos több alkalommal is sürgette a politikai marketing törvényi szabályozását, egyebek közt azt, hogy személyes adatokat a politikai szervezetek is csak az érintett hozzájárulásával gyűjthessenek, és ez volna a feltétele az elektronikus levelek, sms-ek küldésének is, ám mindeddig hiába.

HORN GABRIELLA