Az ausztrál Wildhorse Energy Ltd. újra ércbányát nyitna Pécs környéken. Konkrét ajánlatot még nem tett ugyan az 1997-ben bezárt uránbánya megvásárlására, de szóban már jelezte ezt a szándékát. Ez azonban nem lehet alku tárgya, a jelenleg érvényes kormányhatározat szerint a területet rekultiválni kell. "Amíg nem születik ellenkező határozat, addig a Mecsek-Öko nem tud mit kezdeni az ilyen ajánlatokkal" - szögezte le a HVG-nek Papp Béla vezérigazgató. A Wildhorse tehát csak a bányatelken kívül, új helyszínen tevékenykedhet. Az első kutatófúrást épp a múlt héten kezdte meg - Bátaszék környékén. Az itteni fúrásokra a cég 45 millió forintot irányzott elő. Bátaszéken 1989-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) 83 fúrólyukkal 0,01-0,07 százalékos uránérctartalmat mutatott ki, azaz nagyjából 100 tonna fémurán nyerhető ki; ezt az eredményt kell most pontosabban meghatározni - nyilatkozta a HVG-nek Barabás András, a hazai Wildhorse-cég ügyvezetője.

Ha az eredmény megfelel az elvárásoknak, tavasszal belevágnak egy nagyobb fúrási programba, majd jövőre néhány kísérleti jellegű kitermelés is elképzelhető. A bányanyitás fő motívuma, hogy az urán-oxid világpiaci ára a mecseki bányászat befejezése óta a hatszorosára emelkedett, jelenleg 1 kilogramm megközelítőleg 25 ezer forintba kerül. A kereslet pedig egyre nő - csak Kína 35 atomerőmű építését tervezi a következő 15 évben.

A Mecsek-Öko fő feladata amúgy a tájsebek eltüntetése. A recski réz- és az 1986-ban kimerült és leállított gyöngyösoroszi ólom-cink bánya rekultivációjának a feladatát a Mecsek-Öko 2004-ben vette át, miután a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a két bányacéget egyetlen társaságba olvasztotta. Ezt megelőzően Pécs környékén az uránbányászat porzó meddőhányóinak takarását és az urándúsítás során kialakított, úgynevezett perkolációs tavak rendbetételét vette át a MÉV-től, amely a kitermelés 1997-es megszüntetése után kezdte el a rekultivációt. A MÉV jogutódjaként létrehozott Mecsekérc Rt. kettéválása után alapított Mecsek-Öko a gyöngyösoroszi ércbányában most a bányából kifolyó, nehézfémekkel szennyezett víz korábbi minőségét próbálja visszaállítani. Egyes vágatokban még nem sikerült megállítani az érc oxidációját, ami miatt a kifolyó bányavíz erősen lúgos. Emellett el kell szigetelni a környezettől az itteni, 65 ezer tonna veszélyes hulladéknak számító, nehézfémtartalmú zagygyal teli tározót, és rendbe kell tenni a tárnákból származó ólommal szennyezett Toka-patak környékét.

A mecseki uránbánya rekultivációjának eredetileg 18,5 milliárd forintra tervezett összköltségét egy kormányhatározat 20,6 milliárdra emelte, a megvalósítás határidejét pedig az eredeti 2002-ről 2008 végére halasztotta. Ez a határidő betarthatónak tűnik, még 27 hektár van hátra, amelyre 1,321 milliárd forintot lehet elkölteni. Az összesen 165 hektáros zagytározó és a bányavíz tisztítása, valamint a megfigyelőhálózat üzemeltetése még évekig tart.