November elején három napig vizsgálódott Budapesten Michel Polge francia építész-urbanista az UNESCO Világörökségi Bizottságának és a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsának megbízásából, vajon a világörökségi listára felvett Andrássy út úgynevezett védőzónájában, a VI. és VII. kerület belső utcáiban (a régi pesti zsidó negyedben) nem történnek-e a városrész eredeti karakterét veszélyeztető átalakítások és építkezések. A nemzetközi szervezet rövidesen javaslatokat küld Budapestre annak érdekében, hogy Pest történeti városrésze a világörökségi státusnak megfelelő védelmet élvezzen. Amennyiben e javaslatokat figyelmen kívül hagyják, a szervezet megvonhatja a világörökségi titulust. Ez a szankció fenyegette nemrég a Fertő tó régiót, ám Parndorf városa végül elállt a kultúrtáj vizuális egységét veszélyeztető, 74 méter magas toronyház megépítésétől. Az Elba-völgy viszont a jövő nyáron lekerülhet a világörökségi listáról, annak következtében, hogy Drezda ragaszkodik egy városképbe nem illeszkedő híd felépítéséhez.

A budapesti világörökségi területen és annak védőzónájában továbbra is több épületet fenyeget a bontás veszélye. Ilyen a VII. kerületi Wesselényi utca 74. számú, az 1870-es években épült egyemeletes, késő klasszicista lakóház, mégpedig annak ellenére, hogy azt az Óvás! Egyesület kérésére márciusban ideiglenes műemlékvédelem alá helyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Addigra már az önkormányzat értékesítette az épületet, és a bérlők kiköltöztetése is megkezdődött. Az önkormányzat már 2006. június közepén előszerződést kötött a vevővel, az Ulex-Hotels Kft.-vel arról, hogy az 556 négyzetméternyi telken lévő házat 64 millió forint plusz áfáért megvásárolhatja - ebből a telek értéke 48 millió forint (azaz négyzetméterenként 86 330 forint). A HVG által megkérdezett ingatlanszakértő úgy kalkulál, a vételár akkor lenne korrekt, ha a befektetőnek műemléki színvonalon fel kellene újítania az épületet, ami luxuskivitelben - 200 ezer forint körüli négyzetméterárral számolva - mintegy 100 millió forint, a vételárral és a tervekkel együtt így 170 millió lehet a beruházás összértéke. A tulajdonos az üzlethelyiségek és a lakások kiadásával évi 15 millió forint bevételre tehet szert, ami szolid, de biztos haszonnak számít. Ám ha az épület elbontható, és helyére 70 százalékos beépítettség mellett a területen szokásos hét szint építhető, akkor az új ingatlan értéke 200-250 millió forint lenne. Vagyis a 64 milliós vételár nagyon jó üzlet volt.

A vevő a Wesselényi utca 74. esetében a nyilvános cégadatok szerint egy 3 millió forintos jegyzett tőkéjű, fő tevékenységként szállodai szolgáltatással foglalkozó kft, amelynek tulajdonosa két orosz állampolgár, illetve egy szintén Ulex-Hotels nevű, az Egyesült Államokban bejegyzett cég. A beruházó terveit az önkormányzat azzal is segítette, hogy a bérlők kiköltöztetéséről, elhelyezéséről, valamint a földszinten lévő üzlethelyiségek kiürítéséről is gondoskodott. A végleges szerződés 2007 februárjában készült el, és várható volt, hogy amint a lakókat kiköltöztették, beindul a buldózer. Csakhogy az ideiglenes műemléki védelem keresztülhúzta az új tulajdonos számításait, ráadásul a KÖH megindította a végleges védelem alá helyezési eljárást, amely általában egy évet vesz igénybe. Nyáron azonban távozni kényszerült a KÖH éléről a VI. és VII. kerületi polgármesterek által sokat kritizált Varga Kálmán - aki a szaktárcától a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vezetésére kapott megbízást -, helyére Mezős Tamás építészt, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárát, a műemlékvédelmi szak vezetőjét nevezte ki Hiller István kulturális miniszter. Mezős október végén megszüntette a védési eljárást a Wesselényi utca 74. esetében, amit az épület lerobbant műszaki állapotával indokolt. Ám alig egy hónap elteltével váratlan fordulat történt: Mezős ismét ideiglenes védelem alá helyezte az épületet, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó ingatlan műemléki értékei Budapest városképe szempontjából kiemelt jelentőségűek (a fordulatról Mezős nyilatkozott ugyan a HVG-nek, ám azt a lapzárta óráiban visszavonta). Csakhogy a ház sorsa még így is kétséges: zajlik a birtokbaadás, az épület több hete lakatlan.

A fővárosi épületek sorsát egyébként is improvizatív döntések befolyásolják. Tavaly ősz óta, azaz több mint egy éve egyetlen, a KÖH által felterjesztett műemlékvédelmi csomagot (azaz védelemre javasolt épületlistát) sem szignált a kulturális miniszter, így összesen 127 épület védetté nyilvánítása lógott a levegőben - egészen Mezős kinevezéséig. Az új elnök júniusban visszakérte a minisztériumból az elődje által készített előterjesztést, azzal a céllal, hogy átrostálja. S mintha a tárca is ezt várta volna tőle: olyan állami tulajdonú épületek is szerepeltek ugyanis a védésre javasoltak listáján, amelyeket az állam a közeljövőben értékesíteni kíván, márpedig a műemlékké nyilvánítás szűkítené a vevő mozgásterét. A HVG információja szerint ilyen a II. kerületben a Honvédelmi Minisztérium hatalmas, értékesítésre szánt hűvösvölgyi telkén álló, Monarchia korabeli hadapródiskola és lovarda, illetve a tervek szerint a MÁV által 2008 első negyedévében privatizálandó Józsefvárosi pályaudvar, valamint a Kerepesi úti Nemzeti Lovarda is. Mezős mindhármat levette a végleges védelmi listáról, amelyet a hivatal november 28-án adott át a minisztériumnak. Döntés december 20-án, annak kihirdetése januárban várható.

A védési listáról a szelekció során végül 24 épület maradt le, közöttük több olyan, a pesti zsidó negyedben lévő ház, amelyet az Óvás! különösen veszélyeztetettnek tart. Ilyen például a Kazinczy utca 14., egy 1840 körül Pollack Mihály tervei alapján épített, majd 1873-ban bővített klasszicista stílusú ház; ezt az önkormányzat kiürítette és eladta, az új tulajdonosnak van bontási engedélye. A Klauzál utca 21.-et tavaly 167 millió forintért adta el az erzsébetvárosi önkormányzat az East Ingatlan Kft.-nek, amely mögött egy osztrák ingatlanfejlesztő cég áll, s az új tulajdonos az Óvás! értesülése szerint lebontaná az épületet. A befektetőket ugyanis nem a 19. században épült, egy-két emeletes klasszicista épületek lelkesítik, hanem az értékes belvárosi telkek, ahol rendszerint a negyed arculatától idegen, öt-hét emeletes, soklakásos házakat, irodaépületeket húznak fel. Elrettentő példa erre a Holló utca 11., az egykori ezüstművesműhelyt is tartalmazó szecessziós bérház helyén most kanárisárga, lakóparki stílusú épület éktelenkedik.

Állandó lépéshátrányban van a KÖH, mert hiába nyilvánította 2005-ben műemléki jelentőségű területté a pesti zsidó negyedet (azaz a Károly körút-Dohány utca- Klauzál utca-Klauzál tér-Csányi utca-Király utca által határolt területet), a VII. kerületi önkormányzat folytatta az épületek eladását. Tette ezt annak ellenére, hogy 2002 óta mind Demszky Gábor főpolgármester, mind Schneller István volt főépítész, mind Varga Kálmán, mind pedig utóda, Mezős Tamás felszólította a belvárosi kerületeket, hogy az új, az építészeti örökséget megtartó szabályozási terv elkészültéig rendeljenek el változtatási tilalmat. Erre legutóbb augusztusban tett ígéretet a KÖH elnökének Verók István VI. kerületi és Hunvald György VII. kerületi polgármester, ám eddig egyetlen lépést sem tettek ennek érdekében. "Nem láttam ésszerűnek, mert jelentősen visszafogja a városrész fejlődését" - fejtette ki Hunvald a HVG kérdésére, miért nem kezdeményezte az elmúlt években a közgyűlésen a változtatási tilalom elrendelését.

Az Óvás! évek óta sürgeti, és a KÖH elnöke is szorgalmazza, hogy a műemlék épületek felújításában érdekeltté kellene tenni a befektetőket. Ennek egyik, több országban bevált módja az volna, hogy az ilyen célra fordított összeget vagy annak egy részét a befektetők levonhatnák a társasági adóból - a pénzügyi tárca adóosztályán azonban nem tudnak ilyen elképzelésről. Amszterdam történelmi belvárosában például a bontásra szánt épületek felújítását egy civil szervezet, a Stadherstel mozgalom kezdeményezte az 1950-es évek elején, első sikereik után a felújítási munkálatokhoz alakított kft-be betársult a város és a kormány is, 1957-ben pedig a cég mentességet kapott a társaságiadó-fizetés kötelezettsége alól, így újult meg a belváros - olvasható Perczel Anna építész, az Óvás! alapító tagja az értékmegőrző városrehabilitáció finanszírozási lehetőségeit bemutató tanulmányában. Budapesten a kerületi önkormányzatok állami segítség nélkül aligha választják az értékmegóvás költséges módozatait. Pillanatnyi pénzügyi gondjaikra hivatkozva árusítják ki a régi házakat: Terézváros adósságállománya csaknem 330 millió forint, Erzsébetváros pedig 1,5 milliárdos deficittel zárja a 2007-es esztendőt.

SÁGHY ERNA