Az üvegházhatást erősítő és ezzel a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátását egy főre vetítsék, és ez legyen a csökkentés számításának alapja - javasolta előbb kínai tárgyalásain, majd Japánban tett hétvégi látogatásán Angela Merkel német kancellár. Az 1997-ben született klímamegállapodás szülőhelyén, Kiotóban azzal állt elő, a fejlődő országoknak meg lehetne engedni, hogy egy főre eső emissziójukat növeljék, a fejletteknek pedig ugyanezt csökkenteni kellene, és amikor a két irányból ugyanarra a szintre érnek, akkor kell kezdődniük a mindenkire vonatkozó globális lépéseknek.

A kiotói megállapodás - amelynek tető alá hozásában Merkel a Kohl-kormány környezetvédelmi minisztereként játszott szerepet - végrehajtását éppen az nehezíti, hogy a fejlődő és fejlett országok képtelenek egyetértésre jutni a közös szabályrendszerben. India és Kína úgy véli, ők az ipari fejlődés azon szakaszában járnak, amelyet a fejlettek már maguk mögött hagytak, ezért a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó gázok levegőbe került mennyiségével kapcsolatban nekik nagyobb mozgástér jár. A fejlett országok viszont különösen Kína abszolút mércével mérve óriási környezetszennyezésére mutogatnak, míg az USA saját gazdasági érdekeire hivatkozva minden kötelező korlátozást elutasít. A Merkel által javasolt számítást figyelembe véve a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója az USA, amely egy főre vetítve évi 20 tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe. Németország 11, az Európai Unió egésze pedig 9 tonnát, míg Kína 3,5 tonnát bocsát ki, a világátlag fejenként 4,2 tonna.

Az év hátralévő részében több nemzetközi fórumon is tárgyalnak a kiotói szerződés - amelyben 2012-re 35 ország vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 5 százalékkal csökkenti emisszióját - első szakasza utáni teendőkről.

Az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 21 tagállamának szombaton kezdődő sydneyi csúcstalálkozójára a kiotói alkut amúgy szintén el nem fogadó házigazda, John Howard ausztrál miniszterelnök tűzte napirendre a globális felmelegedés kérdését. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szeptember 24-én a világszervezet éves közgyűlésének oldalvizén szervez megbeszélést, a globális felmelegedés elméletével szemben fenntartásokkal viseltető George W. Bush amerikai elnök pedig három nappal később várja tanácskozásra Washingtonba a legnagyobb gázkibocsátókat. A sort az indonéziai Balin december 3-a és 14-e között az ENSZ égisze alatt szerveződő konferencia zárja, ahol szintén a 2012 utáni csökkentésről tárgyalnak.