Rydzyk a sziléziai Olkusz városában született 1945-ben, és a papi hivatás jelentette számára a kitörést a szegénységből. Előbb a redemptoristák tuchowi szemináriumán, majd a varsói katolikus teológiai akadémián tanult. 1971-ben szentelték pappá, majd Torunban, Szczecinekben és Krakkóban volt vallásoktató. 1986-ban Bajorországba ment, ahol kapcsolatba került a Balderschwangból sugárzó, idegenellenesnek tartott - később a katolikus egyház által bezáratott - Radio Maria International vallási rádióadóval.

Bajorországi tapasztalataiból merítve, 1991-es hazatérése után indította el a Radio Maryját a Varsótól 120 kilométerre északnyugatra lévő Torunban. Az országos sugárzású, Lengyelország negyedik-ötödik leghallgatottabb rádiójává lett adó reklámtáblái a falvak és a városok bevezető útjain, valamint a templomoknál - sokszor Mária és Jézus képe mellett - hirdetik a Radio Maryja frekvenciáját.

A sajtót riportalanyként módszeresen kerülő Rydzyk valóságos médiabirodalmat épített ki, amelynek a rádió mellett része a Trwam (Kitartok) tévéadó, valamint a Nasz Dziennik (A mi napilapunk) című újság is. Torunban médiafőiskolát nyitott konzervatív katolikus újságírók képzésére, és az intézmény nemrég 15 millió eurós uniós támogatást nyert. Igaz, a későn ébredt Brüsszelben most azt vizsgálják, miként kerülhetnék el, hogy folyósítsák a pénzt a Lengyelország EU-csatlakozása ellen annak idején hevesen kampányoló Rydzyk főiskolájának. A Vatikán és a lengyel katolikus egyház - amelynek püspöki karában sokan támogatják a Radio Maryját - a botrányok ellenére képtelen volt megzabolázni a gyakran idegenellenes és antiszemita hangot megütő atyát, aki rendjének szegénységi fogadalma miatt alapítványokon keresztül irányítja a törvények alapján adómentes, működését állítólag adományokból finanszírozó médiabirodalmat. Melynek értékét a Wprost hetilap 240 millió zlotyra (16 milliárd forint) becsüli, és ha Rydzyk papíron is tulajdonolná a vállalkozást, a 87. leggazdagabb lengyel lenne.