Először vitatták meg az euróövezet bővítésének lehetőségét a közös európai valutát használó 12 EU-tagállam pénzügyminiszterei a hét végén az osztrák fővárosban. Szlovénia és Litvánia márciusban hivatalosan kérte ugyanis a csatlakozást az eurócsoporthoz. Az Európai Bizottság (EB) csak május derekán teszi közzé véleményét a két jelölt felkészültségéről, ezért a tizenkettek pénzügyminiszterei egyelőre csak általánosságban foglalkoztak a kérdéssel, megerősítve, hogy az eurózóna bővítésénél elsődleges szempont marad a maastrichti kritériumok teljesítésének szigorú számonkérése. Az EB-nek aligha lesz kifogása az ellen, hogy Szlovénia 2007-től áttérjen az euróra. Litvániát illetően viszont az EB komolyan kételkedik, sikerül-e a tavaly 7,5 százalékos gazdasági növekedést felmutató Vilniusnak leszorítania az inflációt a kívánt 2,6 százalékra. A litván kormány külső tényezőkkel, mindenekelőtt az energiaárak ugrásszerű növekedésével magyarázza, hogy az országban egyelőre nem érték el az árstabilitás előírt fokát. Észtország is 2007-től szeretné bevezetni az eurót, de 4 százalék fölötti inflációs rátája miatt a jelek szerint kénytelen lesz elhalasztani a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtását. Lettország, Málta és Ciprus 2008-ra, Szlovákia 2009-re, Magyarország és Csehország 2010-re tűzte ki a közös valuta bevezetését, Lengyelország pedig még nem jelölt meg céldátumot.