A globális felmelegedésről az ENSZ égisze alatt a kanadai Montrealban tartott konferencia résztvevői a múlt szombaton úgy döntöttek, hogy májusban tárgyalásokat kezdenek arról, milyen kötelezettséget vállaljanak 2012 után, amikor a szén-dioxid-kibocsátási korlátozások első fázisáról 1997 decemberében Kiotóban kötött alku lejár. Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét kiegészítő kiotói jegyzőkönyvben 38 fejlett ország vállalta, hogy a légkör globális felmelegedését okozó üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid kibocsátását 2008-2012 között átlagosan 5 százalékkal csökkenti az 1990. évihez képest (a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az üvegházhatást okozó gázok szintje két éve még 25 százalékkal az 1990-es fölött volt). A kiotói jegyzőkönyvet nem ratifikálta a kibocsátás negyedéért felelős USA, arra hivatkozva, hogy nem hajlandó mesterségesen korlátozni az ország gazdaságának működését. Nem részese a klímaalkunak a fejlődő országok Kína, India és Brazília vezette csoportja, mert szerintük a szén-dioxid-szint csökkentését azoknak a fejlett országoknak kell kezdeniük, amelyek az ipari forradalom kezdete óta szennyezik a légkört. A montreali egyezség része, hogy konzultációt kezdenek a klímaváltozásról is, de nem cél a kötelező megállapodás. A kiotói jegyzőkönyv ratifikálói abban bíznak, hogy a Bush utáni amerikai vezetés fogékonyabb lesz az üvegházhatás jelentette veszélyre.